Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Nagykanizsa és Kiskanizsa vitái

választási gyűlésen elnöklő megyei első alispán ezek után nem látott más megoldást, mint Kiskanizsa és Nagykanizsa különválasztását. A javaslatot az 1868. február 3-i megyei közgyűlés elfogadta, és kimondta a két városrész közigazgatási kettéosztását. Ezt követően nemsokára mindkét Kanizsa megválasztotta a maga tisztviselőit, külön-külön.

A kiskamzsaiak ezután tehát a saját útjukat járhatták. Az önállóság azonban sokba került. A kiadásokat helyi pótadóval kívánták fedezni, de a pénz nem folyt be. így 1869-ben már az elöljáróság összes tagjának fizetését leszállították.

Időközben megkezdődtek a két település egykor közös határának, vagyonának, egyéb javadalmainak és terheinek elkülönítésével kapcsolatos tárgyalások. Ezeket azonban hosszú ideig nem sikerült elmozdítani a holtpontról. Hol az egyik, hol a másik fél utasította el a másik feltételeit. Erdők, legelők, házingadanok, vásárjog, bormérés, adósságok törlesztése stb. képezték a vita tárgyát. A kiskanizsaiak unták már az elhúzódó egyezkedést, s bár a községi pénztár üres volt, úgy döntöttek, hogy ügyvédet fogadnak és pert indítanak Nagykanizsa ellen. Az 1874-ben megszületett ítélet kimondta a birtokmegosztást és elrendelte az annak végrehajtásához szük99

A nagykanizsai városháza 1892-ben