Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
I. A magyar polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és ezek fontosabb jellemzői
3. ILLETÉKESSÉG Azt a területet, amelyen a jogszolgáltatási szervek eljárhatnak, az illetékességi szabályok határozzák meg. A joghatóság csak az illetékességi területen gyakorolható, ezért különösen fontos e terület mind konkrétabb és egyértelműbb meghatározása. Jelen esetben az illetékességet csak szűkebb - területi - értelemben használjuk. 3.1. Az elsőfolyamodású bíróságok illetékessége Az 1871. évi XXXII. te. szerint 1872. január 1-jén 102 törvényszék és 360 járásbíróság kezdte meg működését. A bírósági székhelyek kijelölése, az illetékességi terület meghatározása, valamint annak megállapítása, hogy melyik járásbíróság mely törvényszék illetékességi körébe nyerjen besorolást az igazságügy-miniszter döntési jogkörébe tartozott. Ezekről a 9225/1871. IM. rendelettel történt intézkedés. Megyénként 1-2 (kivételesen 3) törvényszéket szerveztek, ezek illetékességi körébe 2-4 járásbíróság tartozott. Ez utóbbiak területének meghatározásakor igyekeztek figyelembe venni a már meglévő közigazgatási járási határokat is. Ennek ellenére gyakran előfordult, hogy ettől célszerűségi okokból eltértek. Annak a járásnak a területét, amelyben nem volt járásbíróság, kénytelenek voltak más járásbíróságok területéhez csatolni, több esetben teljesen szét is szabdalva az adott járás területét. így előfordulhatott, hogy egy közigazgatási járás területén akár három járásbíróság illetékességi területe is osztozott.14 A kezdetben felállított elsőfolyamodású bírósági szervezet csak ideiglenes jellegű volt. A jogalkotó ugyanis bevallottan nem volt abban a helyzetben, hogy felmérje egyrészt azt, hogy mekkora ügyforgalom fogja terhelni a rendszer így meghatározott egyes elemeit, l4Például a novai járás egy része a Letenyei, egy része a Zalaegerszegi, egy része pedig az Alsólendvai Járásbíróság illetékességi területébe tartozott. 20
