Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
I. A magyar polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és ezek fontosabb jellemzői
másrészt pedig a működéssel együtt járó költségtényező is bizonytalan volt. Az ideiglenes jelleget külön is aláhúzta a XXXII. te. 7. §-a, amely egyúttal a miniszter feladatává tette a szükséges statisztikai adatok előterjesztését. A működés első három évének tapasztalatai alapján az 1875. évi XXXVI. te-el a törvényszékek számát drasztikusan - 107-ről 64-re - szállították le, anélkül, hogy a járásbíróságok számát megváltoztatták volna. Ez utóbbira csak tíz évvel később került sor, számukat ekkor tízzel növelték.15 A XIX. század végén az országban 67 törvényszék és 384 járásbíróság működött. Az 1900-as népszámlálás adatait figyelembe véve átlagosan mintegy 250 ezer lakosra, és valamivel több, mint 4.200 knr-nyi területre jutott egy királyi törvényszék. Hasonlóan mintegy 44 ezer lakosonként és 735 km'-enként volt általában egy királyi járásbíróság.16 A törvényszékek székhelyét ekkor már csak törvénnyel lehetett megállapítani, illetve módosítani, ugyanakkor területi illetékességüket, valamint a járásbíróságok székhelyét és ez utóbbiak illetékességi területét az igazságügy-miniszter bármikor megváltoztathatta, sőt új járásbíróságot is szervezhetett.17 A trianoni békeszerződés hatálybalépése nyomán a bírósági szervezetrendszert is kényszerű veszteség érte. A törvényszékek száma 67-ről 24-re, a járásbíróságoké 390-ről 138-ra csökkent.18 Bár a békeszerződés csak 1920 augusztusában lépett hatályba, ténylegesen azonban az idegen haderő bevonulásával megszűnt a megszállt területeken a bíróságok tevékenysége. (A Tanácsköztársaság által felállított forradalmi törvényszékek illetékességi kérdéseivel ehelyütt nem foglalkozom.) 151885. évi in. te. l6Jelentés és statisztikai évkönyv a Magyar Királyi Kormány működéséről - továbbiakban: Jelentés és statisztikai évkönyv - 1900. 171890. évi XXIX. te. 18Jelentés és statisztikai évkönyv 1921. 21
