Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban
minden iktatószámmal ellátott ügyiratdarabjára rá kellett volna vezetni, a gyakorlatban azonban a félívben hajtott ügycsomó hátoldalának felső részébe, később inkább a külzet jobb alsó részére írták színes irónnal. Abban az esetben, ha a település területi beosztása megváltozott, a korábbi bíróságnál nyert számát tovább nem tarthatta meg, hanem az utolsó - tehát általában a vegyes - szám után nyert besorolást az új járásbíróságnál. Ez a magyarázata annak, hogy néha eltér a telekkönyvi számozás az ábécé sorrendtől. A telekkönyvi szám egyébiránt viszonylag állandó volt, azt csak igen alapos okkal változtatták meg (községalapítás, szétválás, egyesülés). A korábbi gyakorlat nem volt egyöntetű abban a kérdésben, hogy mely ügyek kapjanak önálló irattári irományjegyzéket. Volt olyan járásbíróság, ahol ilyent egyáltalán nem alkalmaztak 1915 előtt (pl. Keszthelyen), másutt viszont minden ügy irattári irományjegyzéket kapott (pl. Sümegen). Az új JÜSZ egyértelművé tette, hogy a sötétsárga színű telekkönyvi iratborítékot akkor kell nyitni, ha az adott ügyben legalább tíz iktatott irat érkezett, vagy az iratokat fel kell terjeszteni, vagy egyébként el kell küldeni. Az iratborítékon belül az ugyanazon iktatószámmal ellátott iratdarabok kaptak egy sorszámot, melyet az irat jobb felső sarkába színes ceruzával írtak fel. Az iratboríték 50 iktatott irat befogadására volt rendszeresítve, ha ugyanabban az ügyben ennél több irat keletkezett egyszerűen új iratborítékot nyitottak. Az irattári kezelésnél alkalmazott segédkönyvek közül említést érdemel még:- Irattári sorkönyv: Lehetővé teszi az irattárban az iktatószám szerinti keresést. Iktatószám sorrendjében adja meg a keresett irattári jelet.- Irattári jelkönyv: Annak nyomon követésére szolgál, hogy az adott jelszámú iratot mely iktatószámhoz adták ki. Ha az irat az irattárba visszaérkezett a bejegyzést egyszerűen áthúzták. Meg kell jegyezni, hogy a telekkönyvi ügykezelés 1915-ben hatályba lépett rendelkezései igen jól sikerült, időtálló szabályoknak bizonyultak, amelyek alapjait tekintve lényegében változatlanul 119
