Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
I. A magyar polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és ezek fontosabb jellemzői
egymáshoz viszonyított arányának drasztikus megváltoztatásával.” Ezt követően az elsőfokú bírósági szervezetrendszert alapvetően már nem változtatták meg. Lényeges változást csak a Tanácsköztársaság rövid időszaka, valamint az államterület jelentős részének elvesztése következtében létrejött helyzet idézet elő. Az 1871. évi XXXI. törvénycikk első folyamodású, állandó, rendes bíróságokról rendelkezett. Három ilyen bíróságot ismert el és nevesített a törvény:- királyi járásbíróságot,- királyi törvényszéket,- Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszéket. Első folyamodásúak ezek a bíróságok abban az értelemben, hogy a jogkereső polgárok kereseteit, illetőleg az őket ért jogellenes sérelmeket elsőként, jogerősen bírálták el. Állandó bíróságok, mind időbeli, mind területi, mind pedig tárgyi értelemben. Működésük nincsen bizonyos időtartalomhoz kötve, mindaddig működnek, amíg megfelelő jogszabály meg nem szünteti őket, ugyanakkor joghatóságuk csak az előre kifejezetten meghatározott illetékességi területre szorítkozik. A törvényhozó által meghatározott illetékességi körben minden esetben ezek a szervek járnak el. Rendes bíróságok - másképpen fogalmazva általános hatáskörű bíróságok -, ami azt jelenti, hogy eljárnak minden olyan ügyben, amelyet a törvényhozó bírósági hatáskörbe tartozónak állapított meg. Rendkívüli bíróságról akkor van szó, ha a törvényhozó az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozó ítélkezésre önálló bírósági szervezetet hoz létre. A közigazgatás és az igazságszolgáltatás elkülönítése indokolta az önálló ügyészség kialakítását is. Az 1871. évi VIII. te. 37. §-ával létrehozott királyi ügyészségi intézmény elsődleges funkciója a közvádlói teendők ellátása volt az elsőfolyamodású bíróságok előtt. ’ Az ügyészi szervezet alsó fokú hatóságát a királyi ügyészségeket a törvényszékhez igazodva az 1871. évi XXXIII. Te. állította fel. Já- 2 3 2 Ez az 1875. évi XXXVI. törvénycikkel történt meg. 3 Ezzel egyidejűleg a közigazgatás tiszti ügyészi intézménye egyfajta jogtanácsosi, jogi előadói funkcióvá vált. 10
