Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
I. A magyar polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és ezek fontosabb jellemzői
rásbíróságok mellett önálló ügyészi szervezetet nem hoztak létre, bűnügyekben a vád képviseletét ügyészi megbízottak látták el. Ok rendszerint ügyvédek, közigazgatási tisztviselők, vagy bírósági segédhivatali személyek voltak, akik e téren az ügyészség irányítása és felügyelete alatt álltak. Egyébként a királyi ügyészségek erős igazságügy-miniszteri felügyelet mellett működtek. A rendkívül jelentős múlttal rendelkező magyar ügyvédség intézményét is érintette a törvényhozási reform. Az 1874. évi XXXIV. te. - az ügyvédi rendtartás - többek között megszigorította az ügyvéddé válás feltételeit, valamint megszervezte az ügyvédség intézményes érdekképviseletét is ellátó köztestületi szervét, az ügyvédi kamarát.4 5 A megszűnt hiteleshelyek egyes funkcióit az űj jogszolgáltatási struktúrában az osztrák mintára létrehozott királyi közjegyzők látták el. Szervezetüket az 1874. évi XXXV. te. állította fel.6 Feladatkörük, amely kezdetben csak közhitelességű okiratok kiállítására, magánokiratok hitelesítésére szorítkozott, fokozatosan bővült, később már egyes peren kívüli eljárásokat is foganatosíthattak. Legelőször csak minden törvényszék és némely járásbíróság mellett kívántak egy-egy közjegyzői irodát rendszeresíteni, de számuk fokozatos emelésének eredményeként a vizsgált időszak végére már csak elvétve volt olyan járásbíróság, amely mellett ne működött volna közjegyző, sőt némelyik székhelyén akár több is. A közjegyzőknek is megalakultak köz- tesiileti szerveik, a regionálisan létrehozott közjegyzői kamarák. (1874. évi XXXV. te. 26. §.) Szintén a jogszolgáltatási szervezet önálló és szerves részét képezték a bírósági végrehajtók. Az 1871. évi LI. te. rendelkezése szerint valamennyi elsőfolyamodású törvényszék és járásbíróság mellé alkalmaztak végrehajtókat, de számuk nem volt közelebbről meghatározva. Hatáskörük kezdetben csak a kézbesítésekre és egyes végrehajtási cselekmények teljesítésére korlátozódott. Az intézmény szabályozását illetően már 1875-ben megtörtént az első komoly módo4 Az 1896. évi XXXIII. te. szerint. 5 E törvényt jelentősen módosította az 1887. évi XXVIII. te. 6 Jelentős módosítása az 1886. évi VII. te.-el történt meg. 11
