Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

a lajstromozás, a központi és külön iroda, a kiadóhivatal, vagy éppen az irattár valójában egy szervezeti egység volt mindezekkel a funkci­ókkal.) A hat rovatból álló kiadókönyvet 1915-ig alkalmazták a ki­adványok nyilvántartására, külön-külön a polgári, büntető és fegyel­mi ügyeknél. A kiadóhivatalban osztották ki a fogalmazványokat az irodák között lemásolás végett, és határozták meg a leírás sorrend­jét.141 A kiadványozás során az elkészült kiadvány minden példányát a fogalmazvánnyal összeegyeztették, aláírták, bélyegzővel hitelesítet­ték, majd átadták a kézbesítőnek. A kézbesítés terjedelmes szabályaira ehelyütt nem térek ki. d.) Irattározás Az irattár funkcióját az ügykezelési rendeletek elsősorban az ira­tok őrzésében és rendben tartásukban jelölték meg. 1915 előtt osztályok szerint nyertek besorolást az iratok az irat­tárban. Az 1874-es szabályozás a törvényszékeknél római számokkal jelölt következő osztályokat különböztette meg:142 I. Hivatalos tárgyak. - Értendők itt a felsőbb rendeletek, a hi­vatalt, vagy az ügyvitelt szabályozó leiratok, szolgálati ügyek. Ez az irattári osztály később elnöki irattárként önálló­sodik. II. Polgári peres ügyek. III. Nemperes hitbizományi, hagyatéki és más peren kívüli eljá­ráshoz tartozó ügyek. IV. Csődügyek. V. Bűnügyek. I41Ez utóbbi mozzanat különösen az írógépek elterjedéséig volt fontos, mert a bíróságokon rendre leírási hátralék adódott abból, hogy az ügyek számához képest sok helyen alacsony volt az írnoki, díjnoki létszám. Az első írógépek egyébként az 1900-as évek első éveiben jelenetek meg, és kezdetben nem okoztak osztatlan sikert. 142A Budapesti Kir. Kereskedelmi és Váltótörvényszék irattára másként tagolódott. 103

Next

/
Thumbnails
Contents