Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 9. Pozsony, 1833. december 26.

kerülhetetlenül szükségesek, mint az appellata, oppositio, depositio és novum M, leg feljebb meg szorítások mellett a revocatio procuratoris a prohibita és repulsio15 ellenben nóvumot involválnak16 és igy csak hátrál­tatják az igazság ki szolgáltatását, azért cassáltassanak17, amennyire lehet minden institutumbéli18 viszálkodások el kerülésére, az institutumok lehető kevés számra redukáltassanak, az executiokat19 minden esetben az ítélő bíróság tagja teljesítse. Végre a szükséges publicitás fenn tartassék. Ezen általános elvekhez minden egyes pontot helyesen lehet alkalmaztatni igy a többi apróbb kérdéseket a Törvényhozó testre bízni, nem volna talán hely­telen, hiszen mi teszünk illyen utasítás mellett is, amit jónak látunk, s tehe­tünk, gondolom, illy móddal könnyebb volna rendszeres munkát alkotni. Meg kértük mái levelünkben a nemes vármegyét arra is, hogy mivel a jobbágy telkek használhatásának szabad eladása utasításunk ellenére is meg határoztatott, s ezen határozás bizonyossan törvényé válik, mivel továbbá az illyen eladások sem vérségbéli jusokból eredő fel bontásoknak, sem azon számos régi jusokat feszegető terhes pöröknek, mellyekkel a nemesi birtok olly gyakran veszedelembe hozatik kitéve nem lesznek, ezen jobbágy telkek becse a nemesi birtok kárával fog emelkedni, - méltoztatnék a nemes megye olly utasítást adni, melly szerint a hármos könyv l-ő részének 58-ik s 59-ik czikkelyei20 és az, a mi ezekkel szoros öszve függésben vagyon, úgy módo­síttassák, hogy a nemesi birtoknak eddig habozó ingadozása meg szűnvén, a tulajdonnak biztos állandóság szereztessék. Okainkat levelünkben bőven elő adtuk, itt még csak egy pár tekintetet említek meg ez érdemben. Nincs na­gyobb anomalia, mint a magyar nemesnek eddigi tulajdona. Ő valóságos tulajdonos nem, mert ha el adta jószágát, gyermekei, mellékes örökössei, sött még a Fiscus is fel bontja az el adást és visza veszi a jószágot, de nem is szorossan usufructuarius21, mert amit az usufructuarius elad, az ingyen kerül viszsza arra, kinek az el adást fel bontani hatalma vagyon. A nemesi javak­nál pedig a vételbéli summát viszsza kell fizetni. Ezt sokan ősiség jusának nevezik, de minő jus az, melly csak abból áll, hogy valaki más kárán nyere- kedjék? Pedig ez a jelen kérdésnél éppen úgy vagyon, mert ha a Jószág annyit nem ér, amennyin el adatott, senki sem fogja az el adást fel bontani, s a vevőnek örökösi nyomoroghatnak a vásárlással, az eladó örökösi pedig kény ökre használják a kapott pénzt. Ha ellenben a Jószág többet ér, akkor ki vetik pör által a meg vevőt, és viszsza dobják pénzét, melly most már sokkal kevesebb értékű, mint az eladáskor volt, mert 1740-ben, midőn Csurgót 35 ezeren vette meg Festetics22, a 35 ezer forint sokkal nagyobb summa volt, mint most. Az is különös rendelése az eddigi törvénykezésnek, hogy azon 78

Next

/
Thumbnails
Contents