Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 9. Pozsony, 1833. december 26.

pörökben, mellyek ex praejudicio23 mozdittattak, a szegény alpörösnek kellett bé bizonyítgatni, hogy a fólpörösnek nagyattya azelőtt félszázaddal minő kömyüállások között volt, midőn jószágát eladta, mert az alpörösnek kellett a necessitatem vei rationalitatem-fassionis24 meg mutatni, nem a felpörösnek, ez pedig fonák igazság. Továbbá végig néztük mi, a Curiának minden ítéleteit e tárgyra nézve, s azt találtuk, hogy a Curiának princípiumai minden negyven, ötven esztendőben periodice változtak a fel bontásra nézve. Egy ideig minden be vallást helyben hagytak, gyakran keresett okoknál fogva is, máskor ismét szinte keresett okoknál fogva mindent fel bontottak, és igy sem az egyik, sem a másik fél biztosságot soha nem talált. Végre figyelmeztetlek hazánk mostani állására. Fő Uraink leg nagyobb ki terjedésű javak birtokosi, rendre adósitják magokat, rendre buknak, s igen könnyen lehető: hogy egyik is másik is kénytelen leend javainak egy részét, talán kissebb tagokban is, el idegeníteni. Ezen javak más, kissebb nemzetségek kezébe kerülhetnek, gondoskodni kell tehát arról is, hogy a vevők bátorságban legyenek s vett javaiknak biztosság szereztessék. Sokan abban bíznak: hogy drágán vették javaikat, s igy azok fel bontási pörök alá vonatni nem fognak, de ez csekély biztosságot nyújt, mert a szorgalom és iparkodás Hazánkban is naponként halad, a fekvő javak ára naponként nevelkedhetik, s igy a fel bontás is következhetik.

Fenn akarom én is tartani azt, hogy az Atyának ősi javaiban annak gyermekét illesse az örökösödés, mellytől a gyermeket semmi végrendelés meg ne foszthassa - jónak tartom azt is, hogy gyermek nem létével a mellékes örökösökre szálljon minden ősiség, - azt sem vélem károsnak, hogy a vételbéli elsőség a vérséget illesse, s e végett minden eladásnál szükséges legyen a praemonitio25, de ha ez előre bocsáttatván semmi atyafi a javakat meg nem tartja, s azok az idegen vevőnek örökös bévallás mellett általadattak: hogy az illyen eladást ex praejudicio26 senki fel ne bonthassa, azt már csak ugyan igazságosnak hiszem. Azon ellenvetés: hogy a pazarló e szerint maradékit meg foszthatná az örökösödéstől, semmit nem nyom, mert hiszen ezt adósságok, vagy drága, vagy álnok el adás által eddig is meg tehette. Az el adásbeli summát pedig azoknak, kiket az jövendőben illetne, a pazarlás ellen le tiltással biztosítani ezután is lehet.

Leg jobb volna tehát az örökbé vallásoknak ex praejudicio lehető fel bontását el törleni, - a praescriptionak27 hatalmát, nehogy századok múlva is bizonytalan legyen a tulajdon, minden keresetekre ki terjeszteni. Végre a királyi físcusnak örökösödése eránt azt rendelni, hogy ez csak a donatio- nalis28 ingatlan javakra, ha azok még donatariusok29 maradékinak kezén

79