Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)
Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 9. Pozsony, 1833. december 26.
léstől a másikig napibér mellett a bíráskodásra, a salarisatus assessorok szinte választás alá tartozzanak és négyen, leg feljebb nyolczan legyenek, elöl ülőséget az al ispánok, vagy ha ezek gátolva lesznek, a leg öregebb Tábla Biró viselje; egy szóval, a juridicumok a politicumoktól el ne választassanak. Azt végezte ugyan a többség, hogy a fő ispán is lehessen elölülő, de ettől in praxi nem tartok, mert úgy hiszem, a Fő Ispányok ezen jussal élni nem fognak, mivel azomban ők nem szabadon választott tisztviselők, én az elöl ülőséget nékik meg nem adnám. Tekintetet érdemel az is, hogy ha a Királyi Tábla tovább is első biró marad, a leg fontossabb pörök csak egy fellyebb vitellel bimak, a kissebbeknek pedig, mellyek eddig is a vármegyékben kezdődtek, több apellatoriumaik7 lesznek, - s ez valóban nagy anomália. Attól sem lehet tartani, hogy a Királyi Tábla pőréit a törvényszékek el nem győzik, mert ötvenkét felé oszlik az el, amit előbb két táblának (a Királyinak és a Banálisnak) kellett végezni és fel számlálás szerint, mellyet mi itt tettünk, a Királyi Tábla előtti pörökből egy vármegyére közép számlálással húszon kér pör jut csak, ez pedig, úgy hiszem, csekélység. Ha tehát ezen első bírósági határozást Zala vármegye, amit felette óhajtanék, el fogadja, akkor az Ítélő székek további el rendelése kevés nehézséggel jár, mert a Királyi és Septemvirális Táblák csak fellyebb viteli bíróságok lesznek, s meg menekedvén a Királyi Tábla 1140 primae instantiae tabularis8 pörtől, az appellált porokét tovább visgálgatni folyvást el győzi. De minden esetre, meg lévén már a pedaneus bíróságok szüntetve s ezáltal eddigi instructiónk dugába dőlvén, utasításról kell gondoskodnotok a törvénykezés rendére nézve, mert bizonyossan változni kell ezen rendnek, ha minden pör állandóan együtt ülő rendes bíróságok előtt kezdődik. E részben, úgy hiszem, specialitásokra ki ereszkedni kár volna, mert valóban nevetséges, midőn az utasításoknak minden apróságokra ki ereszkedő tartalma által meg kötött követek figyelmet nem érdemlő csekélységekért kénytelenek küszdeni, s egy et egy adeoque9 vagy tizenöt nap helyett 14 napi határidő felett két napi tanácskozás után voksolás határoz. Holott egyik fél a másiknak könnyen engedhetne, ha utasítása le kötve nem tartaná. Legjobb volna tehát általános elveket adnotok utasításul e tárgyban, - példának okáért: hogy az igazság ki szolgáltatása hamaritassék,- hogy minden pöröknek az első bíróságon kívül egy birtokon belüli és egy birtokon kívüli fellyebb vitele legyen, hogy a bírák responsabilisok10 és szabadon választottak legyenek, (a responsabilitást circiter11 igy értem: Edocta muneris per judicem acceptatio poenam cassationis post se trahat)12, továbbá a juridicum remediumokból13, csak azok tartassanak fel, mellyek a felek védelmére el 77