Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
törvény volna, abból semmi ellent nem tartanánk, de fölötte ím sanyargat [bennünket]. És törvényünk soha nem volt, hogy mi Kanizsára mentünk volna, hanem itt az gclsci földön - Te Nagyságodnak elég földje vagyon - abban szántottunk. Azért mostan mind itt, mind Kanizsán meg kell lenni, azért semmiképpen el nem győzzük, ha Te Nagyságod rajtunk nem könyörül. Az nap utána azt is tudtára adjuk Te Nagyságodnak, hogy tavalyi esztendőben is több földünket vette el száz- huszonöt holdnál az városét, kinek adóját megadtuk. Azért úgy értjük, hogy ez esztendőben is el akarja venni. Ha pediglen elvenné, mi ott meg nem maradhatunk, mert nincsen mivel elélnünk. Mert Te Nagyságodat is abból szolgálhatnánk, mi is szánthatnánk és vethetnénk, de nem szánthatunk, mert földünknek javát elveszi és időnek javán ott kell szántanunk. Nem ugyan, mert az törvény volna, hanem azért, mert ő akarja. Annakutána azt is tudtára adjuk Te Nagyságodnak, hogy' egyébkoron, mikoron Te Nagyságodnak, bort foglaltak az tiszttartók, az fáját megadták, de mióta Szele Jakab uram tiszttartó volt, soha csak egy hordónkat sem adta meg. Isten tartsa meg Te Nagyságodat mind földcsurunkkal. és kisumnkkal egyetemben. Ez a levél kelt Gelsén, böjtben, második vasárnapon Anno domini 1559. A szegény gelsei polgárok Forrás és irodalom: Jobbágylevelek 30-31. o. 53. 1561.június 13. Török készülődés a Balaton-felvidéken A sümegi várkapitány levele Csány Ákoshoz Veszprém várát 1552-ben vették be a törökök, ezután egyre sürgetőbb feladattá vált a balatonfelvidéki végvárrendszer megerősítése. Szigetvár eleste után (1566) pedig a Balaton lett a királyi és a hódolt Magyarország határa. A védekezés súlya Nagyvázsony és Tihany mellett Sümegre hárult, ami nem számított hatékony védelmező erőnek. Keszthely, Szigliget. Nagyvázsony, Tapolca és Sümeg várainak katonai ereje csak a vár megvédésére volt elég, a környékbeli településekére nem. Sümeg védelmére pl. 50 lovast és 16 gyalogost irányoztak elő. így a környék falvai jogilag a várak fennhatósága alá tartoztak, de 76