Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

sók, nem tudjuk mire biztatni, mert az mely innen el megyen bennük, az is retteged hogy' nem fizetnek. Kegyclmedtül jó választ várunk. Isten tartsa meg kegyelmedet. Kelt Kanizsán 1557. július 8-án A Kanizsán lakozó tizedesek fejenként Forrás: Szalay Ágoston: Négyszáz magyar levét a XVI. századból 1504-1560. Pest, 1861. 247-248. o. Irodalom: Bilkei Irén: Csány Ákos - Egy zalai köznemes pályája a XVI. században. In: Zalai Gyűjtemény 34. 7-16. o. 52. 1559. február 19. A kanizsai tiszttartó hatalmaskodásai A gelseiek levele Nádasdyné Kanizsai Orsolyához A XVI. század magyar jobbágya, akitől a Dózsa parasztháború után meg­vonták szabad költözési jogát, szolgáltatásul évenként 52 nap robottal, 1 forint adóval, kilenceddel és ajándékokkal tartozott földesurának. A század folyamán az országgyűlések többször foglalkoztak jobbágytörvényekkel. 1556-ban törvény határozta meg, hogy a jobbágyok milyen feltételekkel változtathatnak lakóhelyet és földesurat. A jobbágyakat a hódoltsági területen kettős (török és magyar) adózás sújtot­ta. Ezen belül még a "keresztény" adózás is három részre oszlott: királyi, egyhá­zi, földesúri. A földesurak saját kezelésű gazdaságai, a majorságok (allódiumok) a robotmunkára épültek. A majorságok élén az urak familiárisai közül kikerült gazdatisztek álltak, akik saját hasznukra is dolgozva, nem egyszer tették elvisel­hetetlenné a jobbágyság terheit. Nagyságos Asszonyom ! Könyörögnek Te Nagyságodnak az gelsei szegény polgárok, mint Kegyelmes Nagyságos Asszonyoknak, hogy Te Nagyságod ne hagyná. Ilyen igen megnyomo­rította az kanizsai tiszttartónk az szántás dolgából. Mert immár tizenötöd napja immár, hogy ott vagyaink, azért mi magunknak semmit nem művelhetünk, ami 75

Next

/
Thumbnails
Contents