Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
a Déryné Színház, vagy másutt működő színházak előadásait. De a közönség óhaja volt, hogy e téren több történjék ! Négy évvel ezelőtt született a gondolat, hogy önálló társulat alakuljon Zalaegerszegen és a város korábbi munkásotthonát alakítsák át színházi célokra. Mint látjuk, ez az átalakítás kitűnően sikerült: modem színházi épülettel gazdagodott művelődésünk. Közben megkezdődött a társulat szervezése is, és az úgynevezett „előévad” 180 előadását már közel 50 ezer néző tekintette meg. [...] A zalaegerszegi színház Hevesi Sándor nevét kívánta felvenni. Hevesi Sándor is ennek a megyének a szülötte, de az egész magyar színházi kultúra büszke rá, hiszen O a modem magyar színházművészet kiemelkedő jelentőségű teoretikusa, vezetője, rendezője volt, aki a kor európai színjátszásának magas színvonalához igazodva újított, alkotott és nevelt. [...] A művelődési miniszter beszédét követően dr. Varga Zoltán a társulat nevében átvette a színházat, majd megkezdődött a díszbemutató előadás: Ruszt József rendezésében Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményét láthatta a közönség. Forrás: Zolái Hírlap, 1983. október 12. 1-2. o. 248. 1987. december 29. Falun élni - városban dolgozni Gondolatok a falusi ingázók életéről (részlet) A hatvanas évektől az - elsősorban nagyobb településeket érintő - ipari fejlődés a falvakból a városokba irányuló elvándorlás mellett jelentősen megnövelte az inga-vándorforgalmat. Ez egyrészt a falu tradicionális foglalkoztatási struktúrájának megváltozását, másrészt a falusi népesség un. kétlakivá válását eredményezte. Magyarországon 1980-ban az ingázók száma meghaladta az egymillió főt. Zala megyében, ahol a kistelepülések aránya az országos átlagot jóval meghaladja, különösen élesen vetődött fel az ingázás problémája. A rossz természeti adottságokkal küszködő mezőgazdasági termelés mellett az elmaradott, vagy teljesen hiányzó infrastruktúra nem növelte a falu munkahelymegtartó, főleg - teremtő képességét. A városban dolgozó, de falun élő embereket a gazdasági hátrány mellett szociális hátrány is érte azáltal, hogy eredeti helyi közösségükből részint kiszakad390
