Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

235.

1957. május 9.

A termelőszövetkezetek újjászervezése Az MSZMP Megyei Intéző Bizottságának jelentése a zalai tsz-ek helyzetéről (részletek)

Már az 1953 közepén meghirdetett új kormánypolitika után számos helyen bomlásnak indultak a termelőszövetkezetek, de ezt a folyamatot az 1956-os forradalom tette teljessé.

1957júliusában az MSZMP Központi Bizottsága közzétette agrárpolitikai téziseit, amelyek alapvető célul tűzték ki a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A második tsz-szervezési hullám 1959-61 között érte el csúcspontját. A kollektivizálásban a meggyőzés és kedvezmények mellett újra fontos szerepet kapott az erőszakos kényszerítés, amellyel - a forradalom bukása után, a megtorlások közepette - sikerült megtörni a magyar parasztságot.

Az átszervezés végére (1962) Magyarországon a földek 93 %-a állami, illetve szövetkezeti tulajdonba került. Ezzel a magánszektor utolsó jelentős bázisát is felszámolták.

1956. szeptember 30-án közös gazdálkodást folytatott:

tsz család tag össz.ter. (kh.) szántó (kh.)

126 6.674 10.361 53.937 36.758

1957. április 30-án közös gazdálkodást folytat:

60 1.017 1.439 * 12.848 8.351

Az ellenforradalmi események következtében változatlanul, illetve egész csekély változással megmaradt:

22 317 630 5.549 3.600

[.]

A vizsgálat idején a 60 termelőszövetkezet közül 18 termelőszövetkezetben alakult pártszervezet 135 taggal. [...]

Az egyéni dolgozó parasztságunk többsége, valamint a tsz-ből kilépettek nagy része is általában idegenkedik és hallani sem akar a termelőszövetkezetről. Ennek oka főleg abban keresendő, hogy egyéni dolgozó parasztságunk az 1955. évi erőszakos szervezése előtt nem volt meggyőződve a tsz-niozgalom előnyéről (mivel igen sok rosszul működő termelőszövetkezetünk volt. amely nem mutatott példát a

368