Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

gazdálkodásban), mégis 1955 második felében erőszakkal, különböző furfanggal és adminisztratív rendszabályokkal kényszerítették őket a termelőszövetkezetbe. Az októberi ellenforradalmi esemény alatt a termelőszövetkezetet kívülről tá­madó kulákokon és kitclcpítctteken kívül nagyon sok termelőszövetkezeti tag - különösen középparasztok - akik nem meggyőződésből, hanem erőszakos szerve­zés útján léptek be a termelőszövetkezetekbe, mivel ott nem találták meg számítá­sukat (valamint nem voltak megelégedve a termelőszövetkezetben lévő munkafe­gyelemmel, nem láttak megfelelő szilárd vezetést) közrejátszottak és segítettek abban, hogy a termelőszövetkezet felbomoljon és így szabaduljanak meg a terme­lőszövetkezetektől. Ebből kifolyólag a jelenlegi termelőszövetkezeti és egyéni dol­gozó parasztság között a kapcsolat az esetek többségében nem kielégítő, bár nem lehet azt mondani, hogy ellenséges lenne. Egészen ritka jelenség az, amikor ter­melőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk között komolyabb gazda­sági kapcsolat alakult ki, bár az utóbbi időben ezen a téren némi javulást értek el termelőszövetkezeteink azzal, hogy a birtokukban lévő vontatókkal és tehergépko­csikkal egyre több segítséget nyújtanak az egyénileg gazdálkodó parasztságunk­nak, különösen a kisparasztságnak. [...] Gépállomásaink a jelen időszakban hivatásukat nem töltik be, kevés vagy egy­általán semmi szakmai, de különösen politikai segítséget nem nyújtanak termelő­szövetkezeteinknek. Gépállomásaink csupán munkaalkalomnak nézik a termelő­szövetkezetet (legalábbis döntő többségben) és főleg azért keresik fel a termelő- szövetkezeteket, hogy munkaalkalmat keressenek és tervüket mind jobban teljesí­teni tudják. Igen helyes az a kezdeményezés a zalaegerszegi járásban, hogy a gép­állomás vezetői, valamint a hozzájuk tartozó tsz elnökök közösen vitatják meg a fennálló problémákat. Azonban ezeken a megbeszéléseken is főleg a gazdasági kérdésekről folyt a vita, keveset, vagy nem beszéltek politikai kérdésekről. [...] A központilag kihelyezett elnökök, akik a megfelelő szaktanfolyamot is elvé­gezték, nagy többségük nem tért vissza a termelőszövetkezetbe, s ezáltal a meglé­vő újjáalakult szövetkezeteinkben a vezetőknek nincs megfelelő szakképzettségük és gyakorlatuk a termelőszövetkezet vezetése és irányítása terén. [...] Termelőszövetkezeteink igen komoly eladósodási folyamaton mentek keresztül. Ennek oka először az, hogy az elmúlt évek beruházási politikája sok esetben hely­telen volt, s olyan beruházásokat is eszközöltek, amire a termelőszövetkezetnek nem volt szüksége. Ez a beruházott hitelmennyiség most komoly mértékben ve­szélyezteti a termelőszövetkezeti tagok részesedését a jövedelemben. [...] Forrás: ZML. MSZMP Arch. 1. f. MSZMP ZMB. ír. 1957. 3. ő. e. 369

Next

/
Thumbnails
Contents