Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
182. 1919. szeptember 16. Zsidóellenes pogrom Tapolcán és Diszelen Részletek a nyugat-magyarországi kormánybiztosnak tett összefoglaló jelentésből A Tanácsköztársaság bukása után a - többek között annak létrejöttét okozó - súlyos gazdasági, társadalmi és politikai kérdések nem szűntek meg egy csapásra. Az új hatalom a meglévő problémák végső okaként - megfeledkezve a világháborúról és az odavezető útról - az 1918. október 31-i forradalmat és a Tanácsköztársaságot nevezte meg. A kommtin és az azt megelőző évek alatt felhalmozott vélt és jogos sérelmek által keletkezett feszültség - párosulva az egyes emberekben meglevő antiszemita hajlandósággal és azzal a ténnyel, hogy a tanácshatalom bűnösnek kikiáltott vezetői között jelentős számban voltak zsidók - az országban több helyütt zsidóellenes megmozdulásokhoz vezetett. Zalában a növekvő feszültség első ízben szeptember 9-én Tapolcán adott okot véres összetűzésre, amely két halálos áldozatot és több súlyos sérültet követelt. Ugyanezen a napon - a tapolcai pogrom hírére, a szomszéd községben, Diszelen is tettlegességre került sor. Nem sokkal később más zalai településekről is zavargásokat jelentettek. A hatalom csendes asszisztálása és annak a pogromok után mutatott kétszínűsége az elkövetők felelösségrevonásánál is megmutatkozott. A bűncselekmények folytán letartóztatott 85 személy közül, szeptember 22-én 81-et szabadon bocsátottak. Ugyanakkor az atrocitások áldozatai hozzátartozóinak kártérítési kérelmére még hetekkel később sem érkezett válasz. Díszei községben - a községbíró jelentése szerint - már augusztus hó végén szóbeszéd tárgyát képezte a nép körében, hogyha Tapolcán zsidóüldözés lesz, Díszeiben is megtámadják a zsidókat. Augusztus hó végén az ébredő magyarok147 nyomtatványokat terjesztettek a községben, amelyeknek tartalma fokozta az ingerültséget. A nép köréből többen részt vettek egy népgyűlésen is, ahol zsidóellenes nyilatkozatokat és beszédeket hallottak. [...] Augusztus hó 28-án - az ébredő magyarok által terjesztett nyomtatványok hatása alatt - a nép beverte a zsidók ablakait. [...] A körjegyző tehát a további zavargások megelőzése végett állandó őrséget kért. A karhatalmi századtól ki is vezényeltek nyolc embert, de az őrség néhány nap múlva eltávozott, mert a katonák kevesellték a zsoldot. s megbízhatatla147 Ébredő Magyarok Egyesülete. Szélsőjobboldali, antiszemita szervezet. 280
