Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

földhöz láncol és repülni nem enged, pedig ezen utolsókat sem kellene a számításból kifelejteni, mert számok is felette nagy. befolyások is tetemes.

Forrás: Vörösmarty Mihály levelezése. (Vörösmarty Mihály összes művei 18.) (Sajtó alá rendezte fírisits Frigyes) Bp., 1965. 33. o.

Irodalom: Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek. In: Századok. 1995. 2. sz. 381-406. o.

112.

1836.

Zala megye gazdasági élete a reformkorban Fényes Elek statisztikai munkájából (részletek)

Zala vármegye a reformkorban nem tartozott Magyarország gazdaságilag élenjáró területei közé. Már ebben a korban megkezdődött az a folyamat, amely során Zala megye a kibontakozó hazai tőkés fejlődés periférikus területévé vált, és lemaradt az ország viszonylag fejlettebb területeihez képest. Az egyenlőtlen területi fejlődés a megyén belül is éreztette hatását. A jobb természeti adottságokkal rendelkező és a kanizsai piac közelében fekvő déli területek jobban fejlődtek, mint a piactól távolabb fekvő, kedvezőtlenebb természeti adottságú területek. Az árutermelés - mind a földesúri, mind a paraszti - meglehetősen előrehaladt, a XIX. század első jelében azonban ez a fejlődés lefékeződött, és így - a megye mai területén - az önellátó patriarchiális gazdálkodás jellemezte a megye népének életét. Ez a legeltető állattartáson alapuló önellátó gazdálkodás volt jellemző még a középbirtokos nemesség egy részére is. A Balaton-felvidék jó bortermő vidékein speciális termelési övezet alakult ki, de még az ittenieknek is bérmunkát kellett vállalniuk megélhetésükhöz. A megye nagybirtokain a birkatenyésztés konjunkturális lehetőségeinek hanyatlása után a majorsági szántóföldi termelés és nagvállattartás korántsem játszott olyan nagy szerepet, mint az ország fejlettebb vidékein. Korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem jószerivel csak a Festeticsek keszthelyi uradalmában jött létre, példájukat csak néhány tehetősebb középbirtokos tudta követni. Zala ipara a céhes kézművesség szintjén rekedt meg, alig alakult egy-két manufaktúra. Viszonylagos fejlődésnek talán még a kereskedelem indult, nem kis részben az uradalmi központokban - kiváltképp Nagykanizsán - letelepülő zsidóság jóvoltából. Fényes Elek statisztikai összefoglalója a valóságosnál kissé idealizáltabh képet festett Zala megye gazdaságáról.

169