Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
elé si zárlatot, nehogy a félbeszakított betakarítási munkák miatt éhínség, azért pedig lázadás törjön ki itt is. (Az alábbi levelet író tisztviselő túlélte a kolerát.) A szerencsétlen esetek s hirtelen halálok Zánkán csak nem szűnnek, tegnap is kettő, mára virradóra is kettő halt meg, és így ma négyen feküsznek halva - erről kötelességemnek tartottam doktor urat tudósítani, s hivatalosan megkérni azeránt, hogy ezen levelem vételével tüstént Zánkára kijönni méltóztasson. Magok a jobbágyok is nagyon könyörögnek a tekintetes úrnak kijöveteléért, orvosságot is méltóztasson magával hozni, mert az adózók dicsérik, hogy a cseppek sokaknak, akiknek belőle adtak, használt, s jobban lettek tőle. Magam részéről is könyörgök, legyen még ma estvélre szerencsém, mert én is igen gyengén vagyok a nagy betegség után, az éjjel rosszul voltam, nem tudtam alunni, mindég izzadtam és szomjú- hoztam, nagy volt a forróságom, a gyomrom nem jó, nehezen veszek lélegzeteket, erőtlen vagyok, reszketnek a kezeim, hasmenésem még nincsen, nem is hánytam még, csak a hasam nehéz, s a kezeim s ujjaim néha-néha elvörösülnek és kékülnek, a fejem sem fáj még, csak hogy nehéz - ilyen veszedelmes állapotban erőtlenségemhez képest magam sem bírom az életemhez, azért siessen a tekintetes úr hozzám, még a veszedelem nagyobb nem lesz. és segéljen rajtam, gyógyítson ki tökéletesen, nem sajnálok akármi nagy áldozatot megjutalmazására. akármimbe kerül, csak az életemet tartsa meg a tekintetes úr. Még ma okvetetlen elvárom a tekintetes urat, hozzám jöjjön doktor úr egyenesen az éjszakai szállásra, s méltóztasson engemet az éjszaka és holnap regvcl observálni [megvizsgálni], mire üt ki a nyavalya ! Forrás: ZML. Zala megye tiszti főon’osának iratai. Kolerairatok, 1831. Irodalom: Czigánv László: Az 1831. évi kolerajárvány Zalában. In: Zalai Gyűjtemény 21. 79-90. o. 111. 1832. február 24. A fiatal Deák Ferenc reformpolitikája Deák levele barátjához, Vörösmarty Mihályhoz (részlet) Zala megve haladó nemessége az 1830-as évek elejére belátta, hogy alapvető társadalmi reformokra van szükség. Reformvágyuk első ízben a ",Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei" címmel 1832-ben kiadott kőnkben öltött testet. A könyv nem volt más, mint az ország167
