Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
gokat silány dcszkaóptiletekben nyomorogni, és a művészségnek kedvelőjét ott az eső és szél alkalmatlanságainak, sőt néha veszedelemnek kitétetve lenni, neheztelve tapasztald. Ezen hazafiúi közkívánság a most folyó esztendőben már annyira kinyilatkozott, hogy az alulírottnak barátságos ösztönzésére, és némely nemes hazafiaknak elöljáró dicsőséges példája után ezen kívánság erős szándékká és tökéletté válván, a Füreden öszvegvűlt. az országnak különbféle vidékeiből származó, minden rendbéli urak közül alig volt eg\nehány hidegebb érzésű magyar, ki a nemzetiségnek szentcltetcndő ezen épülethez, tehetségéhez képest önkényes áldozatja által segédkezét nem nyújtotta volna. Forrás: ZML. kgv. ír. 1830:2415. Irodalom: Fára József: A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei. Zalaegerszeg, 1925., Degré Alajos: Kisfaludy Sándor szerepe Zala megye politikai életében. In: Irodalomtörténeti Közlemények 1974. 3. sz. 342-348. o. 110. 1831. szeptember 16. Kolerajárvány a Balaton-felvidéken Diskay Jonatán szolgabíró levele Stamborszky Jakab megyei főorvoshoz 1830 decemberében lezárták Magyarország északkeleti határát, hogy megállítsák a kelet felöl terjedő kolerajárványt. A kordon és karantén azonban elégtelennek bizonynál, mert a járvány 1831 nyarára már elérte a Duna vonalát. A zalai megyevezetés éppen Balatonfüreden ünnepelte a színház megnyitását, amikor a helytartótanács utasítására lezáratták a megyébe vezető utakat. 1831 augusztusára - a Zemplén és Sáros megyei parasztlázadások idején - azonban Zalára is átterjedt a járvány. A kolera Zalában viszonylag kevés áldozatot követelt. Az első megbetegedéseket augusztus I5-én jelentették, és a járvány december közepéig tartott. A kolera "csupán" a Veszprém megyével közvetlenül érintkező zalai területeket, a Balaton- felvidéket érintette, a nyugatabbra fekvő járásokban nem történt kolerás megbetegedés. A betegség a Veszprém megyéből átnyúló völgyekben futó kereskedelmi utak mentén terjedt, egészen a Sümeg-Tapolca vonalig, és mintegy 17 zalai település lakosságát "tizedelte meg". 14 településről rendelkezünk hivatalos statisztikával, amely szerint 247 lakos betegedett meg, és közülük 102 ember meg is halt. A járvánnyal fertőzött zalai területek lakosságának kb. 1 %-a esett áldozatáld a kolerának. A zalai megvevezetés még a betegségnél is jobban félt a parasztlázadástól, ezért idejekorán feloldották a közleke166
