Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
emberek vármegye katonáival együtt kértek az templom kulcsát az kálvinista lakosoktul, azok pedig őfelségének parancsolatát kívánták cxhibcáltatni [bemutatni] magoknak, s az szerint magokat alkalmaztatni. De sem az pápisták [katolikusok] parancsolatot nem mutattak, sem pedig az kálvinisták [reformátusok] az templom kulcsát kezekhez nem adták. Azon közben penig míg ilyformán mindkét részről sokáig villongottak volna, az templom hátulján lévő ablakon bújtattanak bé némely dcákgycrmckekct, az kik az templom ajtaján lévő pléhet leeresztették, és úgy az kint lévő pápistáknak az templomban való bemenetelekre utat nyitottak. Amidőn pedig az említett esperes mesterével harangoztatni akart volna, kirántá némely kálvinista legény harangozó kezéből az harang kötelét kétszer vagy háromszor. Ezt látván Farkas János, Zala vármegye viccszolgabírája, megfogta az említett kálvinista legénynek az torkát, úgy megszorongatta, hogy úgy elfeketedett azon legény, ily szókkal szólítván az vármegye katonáit - kötözzétek, vigyétek Lendvára64. Elmentek az kálvinista lakosok viceispán úrhoz is, ha ugyan őfelsége parancsolatja mellett történnek-e ezek az templomok elvételi, vagy nem ? Azt felelte viceispán uram. hogy nem látott még az ő vármegyeiekben szóló, religio [vallás] cránt költ parancsolatot. Forrás és irodalom: Patakv László: Az őrségi református egyházmegye története. Bp., 1992. 105-106. o. 86. 1725. július 30. Megyeház építése Zalaegerszegen Zala megye közgyűlésének határozata A török hódoltság idején kipusztult, lakatlan területeken - így Zalában is - a sok évszázados múltra visszatekintő vármegye szervezeti hiányosságai ellenére is fontos szerepet játszott az újjáépítés, és általában az újrakezdés megszervezésében, irányításában. Az 1596-ban Somoggyal egyesített Zala vármeg\>e 1715-től ismét önálló lett. A meg)'e nemességének legfontosabb döntéshozó tanácskozásait, a közgyűléseket a török kiűzése után ismét zalai földön, zömében Egerszegen tartották. Vezető szerepét, amelyet még a végvári rendszerben vívott ki magának Egerszeg, a vár XVIII. század elején történt lerombolása után is megtartotta. Gondot okozott azonban, hogy a megyegyűlések számára Egerszegen nem volt 64 tudniillik a lendvai uradalom börtönébe, miután a megyének ekkor még nem volt saját töm- löce 128
