Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
alkalmas épület. A gyűléseket eleinte a veszprémi püspökség korábban magtárnak használt épületében tartották, amelynek még rendes teteje sem volt. Az áldatlan állapoton segítendő, Batthyány Lajos gráf, a megye adminisztrátora (föispáni helyettese) indítványára határozatot fogadott el Zala közgyűlése egy megyeháza építéséről. A ma is álló egerszegi megyeháza 1730 és 1732 között épült fel Felice Donato Allio, olasz származású bécsi építész tervei alapján. A mértékletes pompájú barokk épület a megyegyűlések színhelyéül szolgáló nagyterem mellett magába fogadta a tisztviselők lakásait, irodáit, a vármegye börtönét és levéltárát is. Zala közgyűlése még 1728-ban határozta el a régi iratok összegyűjtését, majd 1732-től mind régi, mind újonnan keletkező iratait a megyeházán őrzött levéltárban helyezte el. A föispáni hivatal adminisztrátora, a méltóságos gróf úr előterjesztette, hogy mivel a megyének még nincsen állandó épülete a gyűlések tartására, és ennek következtében nem tudják a közgyűléseket illő módon megtartani; ezért elhatározták, hogy itt Szalacgerszcg mezővárosban az építendő megyeháza céljaira telek jelöltessék ki, és még ebben az évben szereztessenek be az építési anyagok, és az adószedő úr a nemesek adójából fizesse ki ezeknek az anyagoknak az árát, amennyiben abból futja. De ezt az épületet (a jelenlegit, ahol a gyűléseket tartják), a megyeház felépítéséig a járási főszolgabírók szalmával fedettessék be. Forrás: ZML kgy. jk\>. 1725. júl. 30. Fordítósát közli: Gyimesi: Zalaegerszeg 76. o. Irodalom: Turhuly: Közigazgatás 267-274. o. 87. 1730.január 23. Megyei adóösszeírás Zalában Utasítás az összeírást végző tisztviselők számára (részletek) Az újjászervezett megyei közigazgatás egyik legfontosabb feladata mindvégig az országos hadiadó megyére eső részének felosztása és beszedése volt. Az adózás a császári hadsereg eltartására szolgált. A hadiadó összegét az országgyűlés szavazta meg. Az összeget az egyes megyék között az úgynevezett nádori porták száma (mindenféle reális alapot nélkülöző eszmei adóegység) szerint osztották szét. Miután az adókivetés nem a valós helyzetből indult ki. a XVIII. század elején még eléggé lepusztult és lakatlan Zala megye kezdetben jelentős adóhátralékot halmozott fel, amit azután nem is sikerült rajta behajtani. Zala megyét a 129
