Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Simonffy Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében
azokat a zselléreket érintette, akiknek nem is volt úrbéres szántóföldje és rétje. A legelő- és erdőelkülönítések során a megvizsgált 107 községben átlagosan 11,65 magyar hold (kb. 5 ha) legelőt és erdőt kaptak jobbágytelken- ként a volt úrbéresek (8 házas zsellér kapott egyteleknyi járandóságot). Ez alig valamivel többet jelentett, mint a törvényes legmagasabb illetmény (22 hold legelő és 8 hold erdő) egyharmada. 46 község alapján végzett számítás szerint, ezekben a falvakban a volt úrbéresek a közös legelő és erdő területének 32 százalékát kapták meg. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás reakciós lezárása során tehát a nagy- és középbirtokosok jelentős földterülettel tudták növelni uradalmaikat. Ha a zalai parasztságnak sikerült is elkerülnie messzebbmenő kifosztását és megmentenie földjei jelentékeny részét, a végső mérleg megfogyását jelentette annak a földnek, amelyet addig kezükön tartottak.00 1848 tavasza elhárította ugyan a fejlődés útjából a feudalizmus béklyóinak legnagyobb részét, de a zalai parasztságnak csak egy csekély kissebb- sége tudott élni a kapitalista gazdagodás lehetőségével, túlnyomó többsége csak nehéz és verejtékes munkával tudott — ha tudott — szűkös megélhetést biztosítani magának megfogyatkozott területű és gyenge minőségű parcelláján. Mindez azonban semmit sem von le a jobbágyfelszabadítás nagy történelmi jelentőségéből. Jegyzetek 1 1848. évi IX. te. 2 1848. évi VIII. és XIII. te. 3A teljesség igénye nélkül v. ö.: Barta István: A kormány parasztpolátikája 1849- ben. Századok 1955.; Ember Győző: Magyar parasztmozgalmak 1848-ban. Budapest 1949.; Für Lajos: A majorsági zseűlérkérdés rendezése 1848—1896. Agrár- történeti tanulmányok. Szerk. Szabó István. Budapest 1960; uő.: Jobbágyföld — parasztföld. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Szerk. Szabó István. Budapest 1965. 2. kiad.: 1972.;Gross, Reiner: Die bürgerliche Agrarreform in Sachsen in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Untersuchung zum Problem des Übergangs vom Feudalismus zum Kapitalismus in der Landwirtschaft. Wieimar 1968.; Grünberg, Karl: Die Bauernbefreiung und die Auflösung des gutsherrlich-ibäuerlichen Verhältnisses in Böhmen, Mähren und Schlesien. Leipzig 1893—94.; uő.: Die Bauernbefreiung in Österreich-Ungarn. Handwörterbuch der Staatswissenschaften. 3. kiad. 2. köt. Jena 1909.; Knapp, Georg Friedrich: Die Bauernbefreiung und der Ursprung der Lamderbeiter in der älteren Teilen Preussens. Leipzig 1887.; Kulischer, Josef: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters und der Neuzeit. 2. köt. 2. kiad. München 1958.; Lütge, Friedrich: Deutsche Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. 3. kiad. Berlin—Heidelberg—New York 1966.; uö: Geschichte der deutschen Agrarverfassung vom frühen Mittelalter bis zum. 19. Jahrhundert. 2. kiad. Stuttgart 1967.; uö: Die Grundantliastung (Bauernbefreiung) in der Steiermark. Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrarsoziologie 1968.; Mager, Friedrich: Geschichte des Bauerntums und der Bodenkultur im Lande Mecklenburg. Berlin 1955.; Magyarország története. I—II. köt. Budapest 1964.; Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban, Budapest 1949.; uő.: A szociáldemokrácia agrárprogramja az 1905—1907-es első orosz forradalomban. Az 82
