Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)

Simonffy Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében

agrárkérdésről, I. köt. Budapest, 1950.; Moll, Georg: Die kapitalistische Bauernbefreiung 'im Klosteramt Dobibertin (Mecklenburg). Zum „Preussischen Weg” der Entwicklung des Kapitalismus in der Landwirtschaft. Rostock 1968.; Marx, Karl —Engels, Friedrich: Revolution und Konterrevolution in Deutschland. Berlin, 1951.; Nichtweiss, Johannes: Das Bauernlegen in Mecklenburg. Berlin, 1954.; Niederhauser Emil: A jobbágyfelszabadítás Kelet-Európábán. Budapest 1962.; Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest 1956.; Szabó István: A magyar parasztság története. Budapest 1940.; uő.: A jobfoágybirtok problémái 1848/49-iben. Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest 1947.; uő: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. Századok 1952,; mő.: Kossuth állásfoglalása a parasztkérdésben 1848—49-ben. Acta Universitaitis Dabreceniiensás de Ludovico Kossuth nomi- natae tom. II. 1958.; uő: A parasztság történetének problematikája a kapitalizmus korában. Századok 1961.; Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Buda,pest 1971.

'‘Windisch, Karl Gottlieb: Geographie des Königreichs Ungarn. Pressburg 1780. 331. — Idézi: Vörös Károly: Parasztmozgalmak Zala megyében a XIX. század első felében,. Zalaegerszeg 1969. 3.

6 Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja sitaitistilkai és geographiai tekintetben. I. köt. Pest 1836. 468. — Idézi Vörös i. m. 4.

6 A lakosságszámra vonatkozó adatok: 1785: Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Szerk. Danyi Dezső—Dávid Zoltán. Budapest 1960. — 1846: Fényes Elek: Magyarország leírása. I. rész. Pest 1847. 19-50. — 1869: Zalamagye 1870-ik évi népszámlálásának eredménye, h.é.n.

7 Fényes i. m. (1847) II. rész. 80.

8 Zala megyei Levéltár (a továbbiakban: ZmL). IV. l.h. Az 1828. évi orsizágos összeírás. — A regulaltiók során a Piarista Custodiatus Zala megyei birtokain arra hivatkoztak, hogy Zala megyében a kétnyomásos gazdálkodás az általános. Tóth Tibor szíves szóbeli közlése.

9 Fényes i. m. (1847 II. rész. 82.

10 Uo. 85.

11 Magyarország története i. m. I. köt. 424. köv. térkép.

12 „Agilis’'-nek nevezték azokat a nem nemesi jogállású személyeket, akik nemes feleségük vagy nemes anyjuk révén nemesi birtokkal rendelkeztek.

13 „Szabadosának nevezték ebben az időben Zala megyében azokat a földesúri függés alatt álló nem nemesi jogállású személyeket, akiket a földesúr valamilyen okból (pl. ők vezették a telepeseket a faluba) örökre felmentett a jobbágyi szolgálatok és szolgáltatások alól. Ezek sokszor megkísérelték — néha eredménnyel — a nemesség megszerzését is.

14 V. ö. Vörös i. m. — A fentiekből kitűnik, hogy nem értünk teljesen egyet Vörös Károllyal, véleményünk szerint ő túlzottan kedvező képet rajzolt Zala megye viszonyairól. Azt viszont egyértelműen bebizonyította, hogy a feudalizmus elleni küzdelemben elsősorban a jobbágyság vagyonosabb rétegei voltak érdekelve, őket szorították a legjobban a feudalizmus béklyói. — Itt csak a megyei gazdasági- társadalmi viszonyok vázlatos bemutatására törekedhettünk, ezért a forráshivat- kozásoiktól el kell tekintenünk.

15 A teljesség igénye nélkül v. ö.: Ember Győző: Mária Terézia úrbérrendezése és az államtanács. A gróf Klébelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve V. évf. Budapest 1935.; Felhő Ibolya: A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adaitfelvéteildk. A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József. Budapest 1957.; Rebro, Karol: Urbárska reguláéba Márie Terézie a pod- dansíké úprarvy Jozefa II. na Slovensku. Bratislava 1959.; Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. I. köt. Budapest 1933.; Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia koráiban I. köt. Dunántúl. Szerk. Felhő Ibolya. Budapest 1970.; Vörös Károly: Az 1765—68-i

83