Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Vajda László–Vajda Lászlóné: Zala megye az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc idején
VAJDA LÁSZLÓ—VAJDA LÁSZLONÉ ZALA MEGYE AZ 1848—49-ES POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC IDEJÉN A feudalizmus bomlásának és a kapitalista termelési viszonyok kialakulásának döntő eseményei zajlottak le 1848-ban Európa-szerte. Ezen — hazánkban is lejátszódó — történelmi folyamat lényegét, fő okait és menetét ismerjük. Történettudományunk feltárta a magyar polgári átalakulásért és az állami önállóság megteremtéséért vívott küzdelem minden lényeges, általános összefüggését, tényeit. Feltárta e történelmi folyamat ellentmondásait is, amelyek a kapitalista termelőerőket csak félig-meddig létrehozó gazdasági fejlődésben és a bomló, de a feudális viszonyokat erősen őrző társadalomban rejlettek. Ismerjük a 48-as forradalom országos jelentőségű eseményeit, vívmányait az ellenforradalom támadására kibontakozó szabadságharc legfontosabb hadmozdulatait, csatáit.1 Milyen szerepet töltött be ezekben az eseményekben, egész nemzetet érintő történelmi feladatok megoldásában egy kisebb területi egység, egy megye? Hogyan járult hozzá a közös erőfeszítésekhez, feladatokhoz? Hogyan viszonyult az országos eseményekhez, rendeletekhez? Mit lehetett tenni egy szűkebb közigazgatási egység, egy megye keretein belül a közös célok érdekében? Ezekre a kérdésekre próbálunk a rendelkezésünkre álló források és régi, ma már elavult szemléletű és módszerű feldolgozások használható adatai alapján — korántsem a teljesség igényével — választ adni Zala megye 1848—49. évi viszonyainak, eseményeinek bemutatásával. Egy olyan megye vizsgálatán keresztül szeretnénk ezekre a kérdésekre feleletet adni, amely gazdasági fejlettségét és társadalmi struktúráját tekintve az országos átlag körül volt a XIX. század első felében.2 Amely megye vezető egyéniségei időnként országos eseményeknél is hallatták szavukat. Az 1790-es években ellenzékiségéről híres megye alispánja Spissich János aktív részese a magyar jakobinus mozgalomnak.3 A reform-országgyűléseken Deák Ferenc megyei követként nemcsak a megye irányítóinak, nemességének véleményét, óhaját tolmácsolta, hanem egyik hangadójává válik a liberális nemesi reformmozgalomnak is. E tényekkel megalapozottan írhatta Csányi László 1848. június 7-én lelkesítőül a megyei Állandó Bizottmányhoz: „Zala 5
