Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)

Degré Alajos: Zala megye központi közigazgatása 1848-ban

Mégis lehetőséget adott arra, hogy szükség esetén a szolgabírák sürgős behí­vásával a bizottság többségét biztosítsák a konzervatív elemeknek. A városi polgárok közül Patthy egerszegi városbíró és Horváth Imre egerszegi polgár sem a forradalmi időkben, sem később nem játszott na­gyobb szerepet. Ramazetter Vince gazdag sümegi kékfestőmester, aki később alapítványaival tette lehetővé a sümegi reáliskola létesítését stb.,14 mozgé­kony, politikus érdeklődésű, de egyáltalában nem forradalmár hajlandóságú polgárember volt. A már ekkor forradalmi hangokat is pengető Nagykani­zsa,15 de az élénkebb kereskedelmű Keszthely és Tapolca polgárai sem vol­tak képviselve a bizottságban. A bizottság szinte állandóan együtt maradt, és a megválasztó határozat értelmében sürgős ügyekben a közgyűlés helyett is eljárhatott,16 de ugyanolyan táblabíró színezetű testület volt, mint a me­gyei közgyűlés által korábban is elég gyakran kiküldött különböző bizottsá­gok (színházi, könyvtárügyi, koleraügyi stb.). Szabolcs megye közbátorsági választmánya is demokratikusabb összetételű volt nála, mert annak legalább 5 pap és 2 falusi bíró is tagja volt.17 E bizottság jegyzőkönyvei nem maradtak fenn, bár ezek bemutatását a közgyűlés elrendelte, és így sem üléseinek idejét, sem határozatainak egész sorát nem ismerjük. Tény azonban, hogy e bizottság állított össze javaslatot a közgyűlés helyébe lépő, és a május 8-i népképviseleti közgyűlésen ellent­mondás nélkül megválasztott állandó bizottmány, valamint a választás ügyeit intéző központi választmány tagjaira. A fennmaradt feljegyzések arra mutatnak, hogy ez utóbbiakra a szolgabíráktól kértek be javaslatot, de e ja­vaslatokon változtattak. A bizottság határozatából küldték ki a meghívókat is a május 8-ra kitűzött népképviseleti közgyűlésre. Ez a meghívó18 13 nap­pal a közgyűlés előtt kelt, tehát időt adott a választásra. Nyomtatásban is kiadták, így széles nyilvánosságra jutott. A törvény értelmében felhívta a volt úrbéres községeket is, hogy képviseltessék magukat, de semmiféle tám­pontot nem adott arra, hány tagot küldjenek ki, és kik legyenek azok. Ez demokratikus eljárásnak tekinthető, mert nem kötötte meg a képviselőket kiküldő községek kezét. Számos más megyében ugyanis a pap, bíró és jegy­ző kiküldését javasolták,19 akiknek kiválasztásában nagy szerepe volt a volt földesúrnak. Igaz azonban az is, hogy így »a megye vezetői számíthattak ar­ra, hogy nemcsak a bocskoros nemesek fognak nagy tömegben felvonulni, de a nem nemesek is, és a nagy tömegben könnyebb lesz az érdemi vitát, sőt az alkalmatlan felszólalást is elkerülni. A május 8-án tartott népképviseleti gyűlésre, melyen az 1848:16. te. 2. § b) pontja alapján a régi jogon szavazatra jogosultakon kívül is minden község képviseltethette magát, nagy tömeg gyűlt össze. Mint más megyék­ben sem, itt sem jegyezték fel a megjelentek számát. Csak Győrről tudjuk, hogy ott az előzetes viták következtében mindössze 400-an jelentek meg.20 A népképviseleti közgyűlésen Batthyány Imre főispán elnökölt, akit évek óta tétlenségre kárhoztatott a kormány, és adminisztrátorral irányí­totta a megyét. A gyűlésnek voltaképpen egyetlen feladata volt, meghallgatni az országgyűlési követek beszámolóját, az új törvények kihirdetését, és meg­választani a közgyűlés teendőinek ellátására alakuló állandó bizottmányt és a már említett központi választmányt. Mindkettőt a központi (közbátorsági) 47

Next

/
Thumbnails
Contents