Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Degré Alajos: Zala megye központi közigazgatása 1848-ban
törvények sikeres végrehajtására. E bizottmány elnöke a főispán, távollétében az alispán, és hivatott lesz az összes közgyűlési teendőket ellátni. Általános tisztújítást nem szabad tartani (1848: XVII. te.), a megüresedő tisztségeket a főispán az említett bizottmánnyal egyetértőleg ideiglenesen és helyettesítésként töltse be. Egyebekben a megye szervezését az 1848 márciusi alkotmány csak egy-két részletben érintette. A megye kötelességévé tette az országgyűlési képviselő választások összes teendőit lebonyolító központi választmány választását (1848: V. te. 7—8.§), a földesúri joghatóság és az úriszék megszüntetésével szükségessé vált új bíróságok és árvaügyi hatóságok szervezését (1848: IX. te. 4. §, XI. te. 2., 3., 5. §). A megyei szervezet tehát egy igen vázlatos központi szervezeti reformot nyert, egyebekben azonban nem változott, holott a nemesi privilégiumok és a földesúri joghatóság megszűnésével a vidéki, szolgabírói közigazgatásnak is megváltoztak a feladatai, de eszközei is. Szervezetileg azonban ez a vidéki közigazgatás változatlan maradt. Legérdekesebb kérdés tehát, hogy Zala megyében a megreformált központi közigazgatás hogyan működött, mennyiben tudta irányítani és ellenőrizni a teljesen a régi keretekben működő vidéki igazgatást. Az alábbiakban ezt a kérdést kívánjuk részleteiben megvizsgálni. II. Amikor az 1848. március 3-i pozsonyi, majd a pesti események híre Zalába érkezett, a megye vezető rétegének Deák Ferencet és Csányi Lászlót követő tagjai örömmel készültek az ország gazdasági és társadalmi életének polgári átszervezésére, de a megye közigazgatási működése még teljesen feudális rendszerű volt. Mégis megfigyelhetjük a megye központi határozó szervének, a megyei közgyűlésnek erős hangulatváltozását. A közgyűlés hangjának élesedésére, és antifeudálissá válására jellemző a megye élére még az előző kormány által állított adminisztrátor eltávolítására irányuló törekvése, és a március 3-i felirat felterjesztését halogató főrendekkel szembeni fellépése. Az adminisztrátor (főispáni helytartó) eltávolítása eredetileg alapjában véve feudális törekvés volt, hisz az 'adminisztrátor kiküldése voltaképpen a nemesi önkormányzatot sértette. Másrészről azonban e követelés antifeudális is volt, hisz a megyébe kiküldött adminisztrátor a bécsi kormány akaratát, tehát az abszolutizmus érvényesülését szolgálta a nyugtalankodó megyei közgyűléssel szemben. Ezért Kossuth az országgyűlésen már januárban feszegette az adminisztrátori rendszer felszámolását, de ebben akkor még saját pártja sem feltétlenül támogatta.2 44
