Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)

Szemle - Rácz Endre: Ördög Ferenc: Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén

kezelhető, gazdag gyűjteménnyel s annak korszerű feldolgozásával siet névkutatásunk segítségére.

A mű első része a mintegy kétszáz lapnyi feldolgozó értekezést tartalmazza, ezt követi a terjedelmes, csaknem ötszáz lapnyi adattár a hozzá csatlakozó mutatókkal.

Ez utóbbi részben a szerző mintegy félszázezer személynek (több mint tizenötezer családnak), nyolcvankét falu összlakosságának teljes névanyagát adja közre, igen jól megszervezett, alapos helyszíni kutatással végzett, áldozatkész gyűjtőmunka eredményeként, melynek során négy év alatt hozzávetőleg húszezer kilométer utat járt végig. Adatgyűjtését két fázisban végezte: a tanácsi dolgozók segítségével írta össze a községi lakónyilvántartó könyvekből a hivatalos használatú neveket s helyszíni munkával a szóbeli: szólító- és említőneveket, különös figyelemmel ezek szociális érvényére, hangulatára és öröklődésére. Ezenkívül kiegészítő gyűjtést végzett egyházi anyakönyvekből (az 1900., 1920. és 1940. évből) a névdivat felekezeti különbségeinek, valamint a szülők és keresztszülők névörökítő szándékának kutatása céljából; ugyancsak elsősorban a névdivat, a névszociológia, továbbá a becéző- és a szólítónevek közti egyezés vagy különbség vizsgálatának szolgálatában állt a 13 körzeti általános iskola VII—VIII. osztályos tanulóinak körében végzett kiegészítő gyűjtése.

Ilyen méretű névgyűjtemény — Hajdú Mihálynak „Keresztneveink és becézőneveink újabbkori vizsgálata” című, 1970-ben elkészült kandidátusi disszertációjának kivételével — mindmáig egyáltalán nem állott a kutatás rendelkezésére. Ezenkívül minden eddigi gyűjtés fölé emeli anyagának homogén volta és viszonylagos teljessége.

A monográfia egyetlen összefüggő néprajzilag és nyelvileg is nagyjából egységes, illetőleg rokon zalai tájnak (ide értve Jugoszlávia néhány faluját is) a személyneveit tárja elénk. Az ilyen gyűjteményből a tudomány sokkal több megbízható következtetést tud levonni, mint a magyar nyelvterület különböző pontjairól származó adatösszeállításokból. Az anyag homogeneitását tovább emeli az a körülmény, hogy a vizsgált másfélszázezer hold nagyságú terület valamennyi faluja olyan — viszonylag alacsony — lélekszámú, hogy lakosainak közösségében szinte minden szóbeli név szociális érvényű; ezenkívül a lakosság társadalmilag is jórészt egyöntetű, túlnyomó többségében parasztokból áll. (Már csak ezért is helyeselni lehet Zalaegerszeg névanyagának a kihagyását a gyűjtésből.)

Ami pedig a teljességet illeti, a szerző ezt is nagymértékben megközelítette azzal, hogy a modern névtudomány szempontjainak megfelelően figyelme egyaránt kiterjedt a hivatalos, írásbeli és a népi, szóbeli nevekre, s a falu- közösségek emltíett lélekszáma lehetővé tette, hogy a gondos helyszíni kutatás ez utóbbiakat is nagy százalékban földerítse.

A gazdag adattárat nagy haszonnal forgathatják a néprajz, a település- történet és más tudományágak kutatói, legtöbbet persze a nyelvészet, s ezen belül is a névészet meríthet belőle.

2. Névtudományi hasznosítására azonban nemcsak közvetlenül, hanem közvetve, a már leszűrt tanulságok birtokában is lehetőségünk van. Ördög Ferenc ugyanis — mint említettem — gyűjtött anyagát fel is dolgozza. Ismer185