Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Szemle - T. Mérey Klára: A Nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve 1919–1969
országos úrbéri birtokrendezési perekben ritka megoldási módot mutat be, amelynek eredményeként a kanizsai mezőgazdaság hazánkban kivételesnek számító „nem porosz utas” fejlődése vált lehetővé. Az érdekes statisztikai kimutatások pedig a városnak a XIX. század közepére kialakult társadalmi és gazdasági rétegződését tárják fel plasztikusan. Időben előbbre visz és térben kiszélesül a következő tanulmány témája, amely a Zala megyei munkásmozgalom 1918—1919. évi történetéről és Hamburger Jenő szerepéről szól, s amelynek írója Gábor Sándorné. A tanulmány különösen a Pártarchívum értékes anyagának feltárása, továbbá széleskörű sajtó- és irodalom-feldolgozása révén sok új és becses adattal mutatja be a Zala megyei sajátos helyzetet, a mezőgazdasági jellegű megyében gyökeret verő kommunista eszméket, és azok egyik legkiválóbb képviselőjét: Hamburger Jenőt. Érdekes és eredeti tanulmány Pacsirszky László munkája, aki édesapjának kalaposműhelyét mutatja be, amelynek berendezési és felszerelési tárgyait a Thury György Múzeum őrzi. Ez, a kalapkészítés módszereit és eszközeit, a munkafolyamatokat és az értékesítés módját bemutató cikk (amelyhez még a kalapos-ipar legfontosabb szakkifejezéseit értelmező szójegyzéket is csatolt a szerző) egyaránt érdeklődésre tarthat számot a néprajzosok és az ipartörténészek körében. A néprajztudománynak ad újat Markó Imre Lehel ismertetése a karácsonyi ünnep kiskanizsai népszokásairól. Kiskanizsa több mint 10 000 lakosú paraszttelepülése Nagykanizsának, ahol a szerző néprajzi gyűjtést végzett. E tanulmányban nemcsak a címben jelzett népszokásokat ismerteti, hanem történeti fejlődésüket is áttekinti. A nagykanizsai városi tanácsnak a Thury György Múzeumban elhelyezett éremgyűjteményét mutatja be Bíróné Sey Katalin és Gedai István. A gyűjtemény antik részének katalógusát közük. A legszebb darabok fényképe is megtalálható e könyvben. A gyűjtemény ismertetése nemcsak a numizma- tikusoknak jelent „csemegét”, hanem a nagyközönség figyelmét is felhívja e ritka, értékes gyűjtemény megtekintésére. Jánosy Dénesnék a Nagykanizsa környékén talált masztodon (őselefánt) leletet ismertető tanulmánya az ősrégészet tudományágát képviseli és a zalai táj őskorába nyújt betekintést. — A letenyei—szentkeresztdombi kerek templom feltárásáról Parádi Nándor, és a pogányszentpéteri ásatásról Müller Róbert tollából származó tanulmányok viszont Zala megye középkori épületemlékeiről adnak képet. Az előbbi tanulmány egy Árpád-kori templom feltárását ismerteti, leírva az értékes leleteket is, s levorwa azokat a fontos tanulságokat, amelyek a hazai középkor történeti és művészettörténeti kutatása számára adhatnak újat. Müller Róbert tanulmánya viszont a pogányszentpéteri XIV. századi pálos kolostor feltárási munkálatairól számol be, amelynek leletei közül részletesen ismertet egy gabonatárolásra használt vermet és szerszámokat, amelyek a mezőgazdaságtörténészek számára adnak fontos technikatörténeti adatokat. Jelentős lelete még ennek az ásatásnak egy napóra. E tanulmányhoz kapcsolódik és ezt részben ki is egészíti Füzes Miklósnak a pogányszentpéteri XVI. század elejéről származó gabonaleletről készített 178
