Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Szemle - T. Mérey Klára: A Nagykanizsai Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve 1919–1969
„előzetes jelentése”, amelyben e leletek kémiai analízisének eredményeiről és az ebből levonható gazdaságtörténeti következtetésekről számol be. Zala megye történetének érdekes mozzanata a görög kereskedők letelepedése. E kereskedők származásáról és tevékenységéről szól Füves Ödön tanulmánya, aki a XVIII. századi összeírások és jelentések, továbbá széleskörű irodalmi anyag feltárása alapján ismerteti a görög kereskedők megtelepedésének folyamatát. A zalai jakobinusok történetéhez kíván újabb adatokat szolgáltatni Vörös István tanulmánya. A szerző elsősorban a Zala megyei Levéltár és az Országos Levéltár anyagából merített, s főként Spissich János Zala megyei alispán alakját és magatartását ismerteti meg közelebbről az olvasóval. Béli József tanulmánya a török uralom alól felszabadult Murakeresztúr történetével foglalkozik az 1848. évi polgári forradalomig. Részint a megyei levéltár összeírásaira, részint a murakeresztúri apátság irataira, ill. a falu úrbér-rendezési és a megyei közgyűlési iratokra támaszkodva mutatja be a település lélekszámának és gazdasági helyzetének alakulását, a telkes jobbágyság és a zsellérek arányának változását, majd az úrbéri birtokrendezés eredményeit. A szerző plasztikusan mutatja be az egykori magyar lakosság betelepítések és betelepülések következtében történt „elszlávosodását”. Levárdy Ferenc és Szlaterics Gyula a Zala megyei műemlékekről és azok védelméről írtak, bemutatva — szép fénykép-illusztárciókkal — a megye legbecsesebb műemlékeit. Boros Marietta tanulmánya a Zala megyei mezőgazdasági idénymunkások („sommások”) életmódjáról és kultúrájáról közöl értékes adatokat. Az összegyűjtött sommás-dalok, a szálláshelyről, a munkafelügyelőkről, az asszonyok helyzetéről stb. közölt, részint levéltári anyagból és irodalomból, részint néprajzi gyűjtésből származó adatok érdekes történeti képet vetítenek fel a megye hajdani, igen jellegzetes néprétegének nehéz életéről és szokásaikról. Ugyancsak néprajzi gyűjtés formába öntése Szomjas Károlyné tanulmánya a Pátróban szokásos eljegyzési vagy kézfogólakodalomról. Ez a község, amely hajdan Somogyhoz tartozott és kisnemesek lakták, szokásaiban eltért a jobbágyfalvakétól. Sokáig megőrizte különleges esküvői szokásait, amelyeknek egyik legérdekesebbjét ismerteti a szerző részletesen, a dallamok kottájának közlésével is. A göcseji és hetési keresztnév-divat legújabbkori történetéhez közölt adatokat Ördög Ferenc. Az 1900., 1920. és 1940. évi keresztelési anyakönyvek adatai nemcsak a névdivat változásait mutatják, hanem az egyre erősödő urbanizáció folytán a falu és a város közti kiegyenlítődésnek is illusztrációjául szolgálnak. A dél-zalai bükk táj ismertetésével Páll Miklós a megye földrajzának, természeti kincseinek és szépségének érdekes foltját mutatja be az olvasónak. A földrajzi fekvés, a geológiai felépítés, a felszín, a domborzat és a vízrajzi viszonyok, továbbá az éghajlat és a talaj alakítja ki azokat a növényföldrajzi viszonyokat, amelyek a táj különleges erdőtípusait és növényzetét létrehozzák, és amelyek a gazdasági életet befolyásolták a múltban és teszik azt a jövőben is. 12* 179
