Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)

Kerecsényi Edit: A szabadságharc kora a Zalakomár környéki nép emlékezetében

Komárvároson a legtöbbet emlegetett honvéd Péntek György volt.

Kossuth Ferenc járt is itt. Nem láttam, de jó hazafias ember volt. Képviselő volt. Péntek György sokáig katona volt, még a temetőben is a kereszten úgy van, 48-as honvéd. Ö volt Kossuth Ferenc dajkája. Az tudott latinul is, meg mindenféleképp beszélni. Nagy becsületük volt, az oroszok ellen harcolt legtöbbet ... Azért jött be az orosz, mert a német nem tudott semmit tenni ellenük. Igen jó ember volt Kossuth,<9>

48-ban Kiskomáromban is megalakult a honvédség. Kecskés János kapitány keze alatt 116 gyalogos és 16 lovas vonult be.<12)

Az 1848-ban szervezett honvédség gyengén felszerelt volt:

Az öreg Madzag mondta, hogy csak az első sor kezében volt a fegyver, a második meg töltötte, mert az 1. sor csak célzott és lőtt... Ö gyalogos volt. A többiek meg csak kaszával, cséppel mentek a csatábad8>

Innét Kiskomáromból egy egész század honvédet állítottak ki. A káptalantól állt egy ispán századosnak, azzal vonultak csatáról-csatára. A nevét már nem tudom, de a nagyapám bátyja, a Madzag István is velük ment csatáról-csatára. Ott voltak Komárom megvételénél is. Mikor a Pista bátyám hazajött, két hónapig bujkált a karosi hegyen a pincénkben, öreg boronapince volt, de egyszer csak elfogták és a pandúrok bekísérték az uradalomhoz. Úgy elvitték katonának, hogy 10 évig nem is látta senki. Megjárta Galíciát, Lodomériát, Olaszországot, Boszniát. Mikor hazajött, nem ismerte meg a nagyapám, de senki. Csak mondta; én vagyok itt a Csicsa... Az őrsereg, hát az olyan nem sokat érő volt, futni azt jól tudtak . . .<14)

A szabadságharc az valami nagy volt... Sokszor mesélték az öregek, hogy mikor megjelentették, hogy örültek az emberek! Meg még az apátság is, mert tudták, hogy a papok hatalmasok . .. (Nekik nem kell félniök...) De mégis, a szabadság meghozta a szabadságot. Zsellér azért volt azután is, de a tized, a dézsma, nem. örült a nép nagyon, mert megszűnt a robot, meg a dézsma ... De azért az apátságnak maradt a föld .. .<29>

Mikor kikiáltották a szabadságot, sokan a jobbágyok közül honvédnek jelentkeztek. Az én nagyapám lett a dobos. Az 56-os honvéd századdal mentek 116-an Budára, jelentkezni Kossuth Lajosnál. Sokszor látta nagyapám Kossuth Lajost, meg Petőfit is, meg ott volt Bem apóval a Világos fegyverletételnél. A Mikola Bódival voltak közös kenyéren, egy kvártélyond2>

A tanítómester, a Szabó Lajos is ott horcolt Buda alatt, mint önkéntes huszár-őrmester. Kétszer sebesült, kitüntetést is kapott. Kossuth Lajos kezet fogott vele. Azért nem vitték el utána az osztrákok katonának, mert igen beteg lett... 18 éves volt, mikor elment.. . Az őrsereg, hát az olyan más volt. Ment oda mindenki, mikor parancsolták, de ment szívesen is, hogy az illérektől védje a hazát. De az nem sokáig tartott, valamelyik mester volt a századosuk, hát csak itt voltak a falu határában, aztán nézték egymást az illérekkel.. ,<21>

Innen is, meg Karosból is sokan mentek a honvédségbe, főleg a cselédek, meg a zsellérek, meg az uradalmi tisztek. Hírnök jött Petőfitől, meg Kossuthtól, az verbuválta a haza védelmére a magyarságot. Hát mentek sokan, főleg a zsel152