Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)

Kerecsényi Edit: A szabadságharc kora a Zalakomár környéki nép emlékezetében

Kötéllel fogták a katonát, mint az állatot. Aztán csákót csaptak a fejükbe és azt mondták, hogy gyere fiam katonának .. . (Kiszámítottam, hogy az adatközlő apja 87-ben lett katona, mégis úgy mesélték, hogy őt is kötéllel fogták.) Toborozták őket, apámékat, de nem sokan álltak kötélnek, hanem bujdostak előle. Apám egyik testvére huszár volt. Piros ruhában járt. Az volt a katonák eleje (a huszár).^)

A nép az 1848-as szabadságharc egyik legjelentősebb vívmányának azt tartotta, hogy megszüntette a magyar katonák hosszas külországi szolgálatát, s magyar lett a vezényleti nyelv.

Mesélte nagyapám, hogy Kossuth apánk rendelte el, hogy a katonák most már itthon maradjanak. És 3 évnél nem lehetett több a katonaság. Akkor is kaptak a második évtől szabadságot, hogy a szüleiket meg a babájukat megláthassák. Mert 48 előtt sokat senyvedett a katona, senki sem szolgált még a faluja- belivel sem, csak mind német, cseh, oláh, meg rác között, még magyarul is majdnem, hogy elfelejtettek. Aki magyarul beszélt, vagy a németet szidta, megbotolták. Meg volt itt Radán valaki, nagyapám komája, aki 2 hónapig volt érte pince- áristomban.. ,(30>

A verbuvált katonákból lettek a szabadságharc leghűségesebb honvédéi:

A szomszédban lakott egy takács, hát mikor verbuváltak, neki is csákót csaptak a fejébe. El is ment külországba. Káplár volt, mikor kikiáltották a szabadságot. Hát egyszer csak beállított, hogy hazajött. Mindenki kérdezte, hogyan jött haza, hát azt mondta, hogy lovon, mert huszár volt. Valahogy hazaszöktem. Talán Olaszországból, vagy honnét. Aztán mindjárt besorozták honvédnek és ott volt Klapka mellett Komárom megvételénél. . d15)

III. A márciusi napok híre:

A szabadságharc legfőbb vívmányai. A haza védelme

A március 15-i események hírét a kérdezettek többsége szerint lovasok, katonák hozták meg Pestről.

Lovasok hozták a hírt a szabadságról. És akkora öröm volt, hogy mekkora ... Táncoltak, mulattak, bálokat csaptak... Már nagyon várták a szabadságharc kitörését. Tudták, hogy tovább nem maradhat így. A faluban igen várták a szabadságharc kitörését, mert el voltak nyomatva, a németnek kellett adózni élelmet és pénzt. Március 15-én Petőfi szavalta el a Talpra magyart. Addig csak a nemesnek volt szavazati joga, aztán a népnek is lett. Aztán a nemesnek is kellett adót fizetni, a jobbágy meg felszabadult és nem kellett robotot szolgálniSlb)

örült a nép nagyon a 48-nak, mert tudták, hogy a szabadságot harcolják ki, azután lesz a fölszabadulás, mert robotolni nem kellett... Dehogyis gondolták azt, hogy az urak harca, tudták, hogy az nekik hoz könnyebbséget. Akkor kiáltották ki, hogy a nemesek is fizetnek adót, azért örült a szegény nép is, mikor

150