Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Degré Alajos–Kerecsényi Edit: Az 1848–49. évi szabadságharc zalai történetére vonatkozó iratok
1357. szám Miután Deák Ferenc táblabíró úr a követség elvállalását csak az esetre ajánlá meg, ha törvény szerént újra meg fog választatni, annak forma szerént, s törvényesen követté leendő választására a parancsoló körülmények tekintetéből a folyó hónap 22-e mint a mostani közgyűlésnek folytatása határoztatik, s e határnap a megye kebelében fő-, és alszolgabíró urak által minden további végzés, vagy elnöki meghívás nélkül köz hírrététetni, s a követ választást akkoron meg tartatni rendeltetik. A közgyűlés távolról sem annyira népes, mint a reformkorban általában szokásos. A jegyzőkönyv csak 86 jelenlevőt sorol fel név szerint, közülük 56 megyei tisztviselő, 19 táblabíró. Feltűnő lelkesedéssel üdvözlik Kossuth felirati javaslatát, sőt azon túl menve, majdnem ugyanazokat követelik, mint a pesti ifjúság, melynek fellépéséről természetesen mitsem tudnak. De bármilyen lelkes hívei is a polgári átalakulásnak, a feudális formákat még betartják. Követeiket utasítják, hogy milyen kívánságokat támasszanak, még forradalmi jellegű fellépést is kívánnak tőlük, ti., hogy a főrendek ellenállása esetén az alsótábla közvetlenül forduljon az uralkodóhoz. Deák Ferenc követté választását azonnal elhatározzák. A jegyzőkönyv hangsúlyozza, hogy ez a határozat még azelőtt született, mielőtt megtudták, hogy a nádor és számos főrend és országgyűlési követ (köztük Széchenyi és Kossuth is) kívánja Deáknak az országgyűlésen megjelenését. De bár a választást azonnal elhatározzák, másnapra Deák beleegyezését is megkapják, szabályos választást tűznek ki egy héttel későbbi időpontra, május 22-re. Akkorra úgylátszik nagy tömeg sereglett össze, mert a választó gyűlést a megyeház előtti téren tartották. A választás egyébként közfelkiáltással, egyhangúan történt (jkv. 1358. sz.). Jellemző, hogy Deák maga is sürgősnek tartotta a felutazást, nem várta meg a választást, hanem valószínűleg már március 15-én elindult, Pestre ment, és március 20-án délben már Pozsonyban volt. (Varga J.: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971. 55, 179. 1.) 4. Csányi lelkes beszámolója a pesti forradalomról Pest, 1848. március 18. ZmL. XIII. 7. Csillag család levéltára Tekintetes Csillag Alajos IJrrak Zala megye kormányzó alispánjának Zala Pest Egerszegen 18/3/48. Kedves Barátom! Rövid tudósításodért vedd lelkem legforróbb köszönetét. Telt ívek sem foglalhattak volna többet magukban, mint kedves soraid. Deák követségével — személyében leend megoldva Magyarhonban azon nagy alkotmányos kérdés: — követ és miniszter. Itt mi nehány napokban nagyobb eseményeknek voltunk, s vagyunk folytonosan tanúi, mint aminőket összes történetünk felmutatni képes. — 111
