Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Degré Alajos–Kerecsényi Edit: Az 1848–49. évi szabadságharc zalai történetére vonatkozó iratok
Hála a Magyarok Istene után Klauzálnak Nyárynak, hogy vérben nem gőzölög a Hon. — Ha itt megkezdődik az erőszak — mészárlás gyakoroltatik az egész hazában. — Vásár van, ezerek az események tanúi — csuda míveltetvén itt, csuda minőt menny és föld fel mutatni nem tud — a nép kivívta jogait, forradalmi álapotban folytonosan sok ezeren sürögnek, forognak, és e tűzzel lángoló fiatalság, mi itt most sok ezerből áll, fenn bírja tartani a békét. Most térek vissza foglalkozásomból, ma organizáltuk a nemzeti őrséget forma szerint. Nincs földi kincs, mely felütné lelkületem szerencséjét. — Egész éltem főfoglalkozása hazám jövője körül forgott — a legtöbb^ még barátaim közül is ábrándozónak neveztek — és íme bekövetkezett az óriási valóság — megértem azt, mi lehetetlennek látszott, nemcsak megéltem, de megengedte a sors, hogy igen parányi adagban ugyan de nem voltam Hazám legfontosabb perceiben hasznotalan lény. Már most itt minden biztos alapon nyugszik — holnap Te Deumot tartandunk — s így én Zalába utazandok néhány napok múlva, hova nemcsak dolgaim hívnak, hanem ösztönös érzetem, hogy ezen Zalának melynek sok éveken át kívántam szolgálni, most e roppant események közt szolgálatomat felajánljam, felajánljam utolján. Eddig minden iparkodásommal is csekélységet, vagy tán semmit sem voltam szerencsés részére cselekedni. Lehet hogy ezentúl szinte oly szerencsétlen leszek, de az akarat tisztasága most éppen oly kevéssé hiányzik, mint életemnek minden fordulataiban. Druszámat s éppúgy családodat üdvözli igaz barátod Csány Annyi időm sincs, hogy e hozzád írt levelemet átolvassam. Zajong a néptömeg — mily bájoló zene a Nép tűzzel ejtett hangja, ha az nyugalmas!!!! Isten veled. 5. Nagykanizsa város tanácsa az 1848. március 20-i népgyűlés alapján ZmL. V. 1601/c. Zalaegerszeg mezőváros Tanácsának iratai 502. sz. Tisztelt Polgártársak Oly boldogság készül számunkra, minőt reményleni alig mertünk, minőt nép meg soha nem élvezett. A népek istene dús áldást hintve mosolyog reánk. Minden igaz magyar reszket örömében. Ezen általános örömben, úgy hisszük, lelkesedéssel osztoznak Önök is. Hisszük, hogy óhajtásainkkal összhangoznak Önök óhajtásai is. — Miért is fogadják polgári, s testvéri részvéttel a hazához, jó királyunkhoz, s Magyarország lelkes rendéihez tisztelettel intézett örömünk, hálánk, s óhajtásaink alá zárt nyilatkozatát, mint 13 ezer polgár őszinte érzelmeinek hű tolmácsát. 112
