Zala vármegye története. Oklevéltár 2. 1364-1498 (Budapest, 1890.)

Az oklevél eredetije az Országos Levéltárban dipl. oszt. 182. sz. a. őriztetik. Elsőben Pray György adta ki, «Syntagma de Sigillis» czíniű munkája 87. lapján, közli Fejér György is, Cod. Dipl. III. 2. 315. 1. valamint Wenzel Gusztáv, Árpádkori Új Okmánytár XI. 249. 1. Érdekes a mit Pray az oklevél pecsétjéről mond:«sigillum exhibet crucem duplicatam cum hac epigraphe: S. Servientium De. Szála». Annak, hogy ily pecséttel lett volna az oklevél ellátva, most már semmi nyoma. Az oklevél alján látható bemetszett helyekről Ítélve, az oklevélről hat pecsét függött; Fejér György idézett helyen öt függő pecsétet említ, e szerint tehát az oklevélnek több pecsétje volt, Pray pedig csak egyről szól. Csák, Zala vármegye főispánja pecsétjének rajzát is közöljük ezúttal. Azon oklevél, melyről e pecsét függ, 1268-ban kelt s eredetije a Nemzeti Múzeumban őriztetik. Elsőben az oklevelet közzétette és érdekesen ismerteti Jászay Pál az Új Magyar Múzeum 1850. folyama 632—635 1. Közli Wenzel is i. h. VIII. 208 1. Csák főispán Búzád fia volt a Hahold nemzetségből; ebből ágazott ki később az Alsólendvai Bánfi család is; az is ismeretes már, hogy a nemzetség közös czimere az ökörfej volt. Csák testvérének Tristánnak hasonló czimerét közzé tette Pray föntidézett munkájában, tabula I. fig. 2. Búzád fiától, Csák főispántól, kinek pecsétjét közöljük, Zala vármegye egyik nevezetesebb családja, a nem régen kihalt Csányiak származtak, kik