Zala vármegye története. Oklevéltár 2. 1364-1498 (Budapest, 1890.)

czímerükben szintén ökörfejet használtak. Csák de Chan 1325-ben említtetik Hazai Okmánytár II. 241. Petrus Chak de Chan pedig 1455-ben V-ik László királynak a Nemzeti Múzeumban őrzött oklevelében. A Csányiak tehát még a XV-ik században is használták ősük nevét. Végre felsoroljuk azokat a levéltárakat, melyekből az okleveleket közzétettük. Első helyen áll az Országos Levéltár százhatvanhat darabbal, azután a gr. Festetics cs. keszthelyi levéltára száznegyven, a herczeg Batthyány cs. körmendi levéltára száztizennyolcz, a veszprémi káptalan levéltára hatvanhat, a Nemzeti Múzeum könyvtára negyvenöt, a zalavári convent és a Bajky cs. levéltára mindegyik huszonhárom, a gróf Esterházy cs. levéltára tizenhat, a Kisfaludy cs. levéltára tizenöt, a vasvári káptalan levéltára tizennégy, a gróf Draskovics cs. levéltára tizenhárom, a szenterzsébeti Törjék cs. levéltára Csutor Imre úr szives közlése útján tizenegy, az Ostffy cs. levéltára kilencz, a Szegfalvi Szeghy cs. és a Felsőbüki Nagy cs. sitkei levéltára mindegyik hét, a herczeg Esterházy cs. kismartoni, a Mórocza és Runiy családok levéltárai mindegyik öt, a gr. Erdődy cs. monyorókeréki levéltára négy, a Vittnyédy, Czigány, Talián családok levéltárai és Véghely Dezső gyűjteménye mindegyik három, a Bezerédy cs., gyulafehérvári káptalan, b. Jeszenák cs., Máriássy cs., Beisig cs., Sopron vármegye, gr. Teleky cs. és Zárka cs. levéltárai mindegyik két, a Guary,