Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

D) A kapitalizmus kora az I. világháború végéig. (1848—1918)

tók bujtogatják, hogy most midőn az aratási munkálatokra a szerződések megkötésének ideje elérkezett, aratási szerződése­ket ne kössenek, számitva az országos zavarra, hogy igy majd a gazdákat kényszerhelyzetbe szorítsák s kénytelenek legyenek azok a lelketlen izgatók által felcsigázott s lehetetlen követelé­seket teljesíteni. Mi sem képezhet nagyobb s fontosabb kötelességet, mint az, hogy a közigazgatási tisztviselők minden téren megelőző munkásságot fejtsenek ki, ezen megtámadtatás elhárítása cél­jából, másrészt pedig közhatalmi tevékenységükben szigorúan foganatosítsák a titokban ólálkodó és a fennálló rend ellen izga­tók ellen a megtorló intézkedéseket. i Hogy népünkre oly könnyen hathatnak az izgatók, minden esetre oka annak az általános szegénység is. Azonban arra kell törekedniök a hatósági közegeknek hogy a nép jólétének előmozdítása legyen rugója minden a közérdekre irányuló cse­lekedeteiknek, hogy mielőbb ki legyen zárva ama hiedelme a népnek, mintha az értelmiség, a hatóságok csak annak verejté­kéből táplálkoznának. Elvárom tehát valamennyi járási főszolgabírótól, hogy já­rása területén személyes megjelenésével igyekezzék keresni az elkeseredés okait, és igyekezzék azt azonnal, akár hatósági uton, akár pedig személyes befolyása utján a gazdaközönség bevoná­sával orvosolni is. De ne a gyűlölködés, a megvetés, a gúny fegyverével élje­nek, mert csak rontanak a helyzeten. . .. Vegyék csak kezükbe a törvénykönyvet, és magyarázzák meg az 1898. II. tc. szelle­mét. Magyarázzák meg, hogy az aratási szerződések megkötésé­nek szükségessége úgy a gazda, mint a munkások érdekében kívánatos. Felhívom figyelmüket úgy a járások főbíráinak, valamint községeim jegyzőinek arra is, hogy a mezei munkásoknak az aratási szerződések megkötésétől való lebeszélésére irányuló buj­togatásnak egyik célja, a nyár folyamán az általános aratási sztrájk szervezése. J

Next

/
Thumbnails
Contents