Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

D) A kapitalizmus kora az I. világháború végéig. (1848—1918)

Ekkorra azonban már a csendőrség is kivonult. Ezek a tömeget a mellékutcába szorították, de csakhamar ismét a főutcára kerültek, és egyesültek a rendőrségi hivatal előtt. Ekkor a huszárság rohamot intézett a tömeg ellen, mire ez szétfoszlott ugyan, de nem távozott haza A tüntetők már 9 órakor a Marseillaist énekelve az állomásra tartottak, de velük tartott a csendőrség és a rendőrség is. A polgármestert éktelen lármával fogadták a tüntetőket ismét erővel kellett szétoszlatni. Erre a tüntetők a városháza elé vonultak, és azt formálisan megostromolták. A városháza kapuit bezárták, és csak a munkások 12 tagu küldöttségét bocsátották be a polgármesterhez. A kinn lévők egyre szaporodtak, és most már a kivonult katonaság sem birt velük. Végre odaérkezett Csertán Károly a megye alispánja, aki beszédet intézett a tömeghez, aminek meg is volt a hatása. A tömeg a vármegye háza elé vonult, hol az iparossegédek most értekeznek az alispánnal. 9. Véghatározat ZÁL. Zalaegerszeg város képviselőtestületi jkv. 1903—1905. 770. 1. 1905. július 5.. Tárgy: Az iparos- és kereskedősegédek kérelme A városi tanács és jogi bizottság javaslata alapján névszerinti szavazás megejtése mellett elhatározza a képviselőtestület, hogy az iparos és kereskedő segédeket, nemkülönben a napszámosokat az 1890. I. t. c. alapján kirótt községi közmunka kötelezettség alól teljesen felmenti, hacsak a megnevezettek saját nevükön kereseti adót nem fizetnek. Utasítja a képviselőtestület a tanácsot, hogy ezen véghatározat jogerőre emelkedése után az ezen véghatározattal mentesített egyénekre eddig kirótt községi közmunka tartozásukat töröltesse. Ezen véghatározat a város területén szabályszerűen közhírré teendő, az iparossegédek megbízottainak, valamint a beadott fellebbezést elsősorban aláíró Kulcsár Sándor napszámosnak kézbesítendő, s közzététel után a vármegye törvényhatóságának felterjesztendő.