Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

D) A kapitalizmus kora az I. világháború végéig. (1848—1918)

(Következik hosszadalmas jogi indokolás, mely bőségesen hivatkozik §-okra, azokat értelmezgeti, de egy szóval sem érinti az iparossegédek tüntetését.) A polgármester új terhet kivánt hárítani az iparossegédekre, akik szervezetten és erélyesen léptek fel, és a városi hatóság engedett. Fellépésük határozottságában észrevehető az akkor felfelé ivelő orosz forradalom hatása, de a munkás—paraszt szövetség szükségét még nem értették. Röpiratuk lenézőleg említi a parasztokat. A hivatalos bürokrácia elszükíti az eseményeket. Az újságközlés talán túlozza a történteket de tény, hogy lázba hozták a várost, katonaságot vonultattak fel ellenük. A közgyűlési jegyzőkönyv pedig csak „kérvényük"-ről beszél. Fellépésükre jól választották ki az időpontot. A Fehérváry vezette „darabont" kormányt a képviselőház leszavazta, a vármegye közgyűlése kimondotta, hogy nem engedelmeskedik a kormánynak, nem támaszkodhatott tehát a kormány fegyveres erejére, melyet az néhány héttel később a vármegye ellen használt. 10. Állásfoglalás a Fehérváry kormány ellen 'ZÁL. Megyei közgy. jkv. 1906. jan. 29. Határozat Országszerte általános a meggyőződés, hogy a jelenlegi kormány alkotmány- és törvényellenes önkényuralmi kormány, hogy az mint ilyen, alkotmányunkat, szabadságunkat és nemzeti érdekeinket épp úgy veszélyezteti, amint a múlt századok •önkényuralmi kormányai veszélyeztették. (Mert) nem a képviselőház többségének, nem a nemzetnek az akaratát képviseli, hanem a királyét, és hogy azt letörje, ezt pedig keresztülvigye, a kormányzatot a képviselőház ellenőrzése, magát pedig a felelősségre vonás alól kivonja, amennyiben az országgyűlést folyton elnapoltatja, országos költségvetés és országgyűlési felhatalmazás nélkül kormányoz, sőt a képviselőház tilalma ellenére szedi be az ország jövedelmeit, és oly