Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

D) A kapitalizmus kora az I. világháború végéig. (1848—1918)

Kegyetlenek a többi munkafeltételek. A munkaidő ebben az évszakban átlag 15 órában számítható. A végzendő munkát sem állapítják meg pontosan. A munkások kénytelenek lényegileg felelősséget vállalni a raun, kaeszközök jó karban tartásáért. A vitákra a pacsai főszolgabíró kizárólagos illetékességének kikötése pedig gyakorlatilag a bírói jogvédelem kizárását jelentette. A szerződést az írásból kitünőleg a községi jegyző fogalmazta. 7. A kivándorlás állapota és a törpebirtokos helyzete Zala vármegyében ZÁL. Gruner Lajos cikksorozata a Zalamegye c. hetilap 1901. július 21, 28, XX. évf. 29—31. sz. augusztus 4. A kivándorlás ott, ahol már veszedelmes alakot öltött, járvánnyá fejlődik, és a lelketlen ügynökök csábítgatásaiból, a már külországokban lévő családtagok hívogatásából kifolyólag lázas állapotban a munkás népnek ezrei felszedik a sátorfát és mennek jobb hazát keresni. ÉS ezeknek nagyobb része örökre elvész a nemzetre nézve. Ha mérlegeljük a birtokviszonyokat és a kisemberek megélhetési feltételeit, elég okot találnánk a kivándorlásra. A legutolsó nagyobb mezőgazdasági statisztikai felvétel adatai szerint van ugyanis vármegyénkben törpegazdaság . . . szántóföld nélkül 9,158 1 holdon aluli szántóval 9,831 1—5 holdig szántófölddel 31,296 Törpegazdaság 50,485 Van továbbá kisgazdaság 5— 10 holdig 14.202 10— 20 holdig 7.776 20— 50 holdig 2.357 » 50—100 holdig 312 (Kisgazdaság össz. 24.647)