Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

törvényszéke előtt Zakál György tiszteletbeli alügyész.^ A törvényszék 1828. február 9én hirdette ki az ítéletet, amelynek értelmében Salamon Józsefet 1 évi, nyűgvasban, közmunkával, heti két napi böjttel, és hetente két alkalommal katonai rövidvasban letöltendő börtönbüntetésre, valamint a "testi suhadalom ", a perköltségek és a tömlöctartás megfizetésére ítélték.^ 35. Kehida, 1825. december 16. Deák ügyészi véleménye a hivatali visszaéléssel gyanúsított Ádám János pandúrhadnagy ügyében. Zala megye 1825. február 21-i közgyűlésére beadott panaszában hivatali visszaéléssel vádolta meg a Veszprém megyei Papkesziben lakó Takács János a tapolcai járás pandúrjainak volt hadnagyát, Ádám JánostM Az esetet kivizsgáló bizottság az 1825. október 4-i közgyűlésen nyújtotta be a jelentését. Ekkor terjesztették a közgyűlés elé annak a büntetőpernek az iratait, amelyben az alperes tolvajok vallomásaikban szintén visszaéléssel vádolták Ádám Jánost. Az ügyet ekkor az ügyészi hivatalnak adták át véleményezésre. 85 Ádám János, előbb Tapolcai járásban pandúrhadnagy, most sümegi állapodásbéli biztos86 ellen Papkeszi, tekintetes nemes Veszprém vármegyei helységbéli adózó Takács János úr által beadott kérelemlevelet, melyben említett Ádám János úr kötelessége teljesítésének elmulasztásáról, sőt a hivatallal való visszaélésről is vádoltatik, az ezen érdemben véghezvitt tiszti vizsgálattal együtt a tekintetes nemes vármegye folyó 1825. esztendei október 4én tartott közgyűlésének 2894. száma alatt tiszti ügyészi vélemény végett kiadván, ezen kegyes végzés következésében alázatos vélekedését adja az alolírt tiszti ügyész. Az 1. szám alatt idemellékelt, és Takács János által még 1824. esztendőben tekintetes nemes Veszprém vármegyéhez benyújtott kérelemlevélnek kitétele az, hogy midőn ezen panaszolkodó az őtet megkárosító oláh cigányoknak üldözésére Ádám János urat megkérte, sőt annak teendő fárodozásáért önként 30 forintokat is ígért Az 1824. augusztus 9-én, Deák Ferenccel egyidőben tiszteletbeli alügyésszé kinevezett Zakál György a fia volt az Őrség néprajzi sajátosságait tudományos alapossággal először leíró Nemesnépi Zakál Györgynek (1762-1822). Paládi-Kovács Attila: Magyar tájak néprajzi felfedezői. Bp, 1985. 2930. o., ZML. kgy. jkv. 1824:1703. í3 ZML. Büntetőperek 1826. Fasc. 39. No. 134. '

A ZML. kgy. jkv. 1825:149. 15 Uo. 1825:2893/2894. * állapodásbéli biztos - megyei tisztviselő, az ő feladata az átvonuló katonaság elhelyezésének és élelmezésének megszervezése