Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)
Deák Ferenc Ügyészi Iratai
Zalaegerszeg, 1825. szeptember 5.-1826. április 24. előtt Deák büntetőpere a pincefeltöréssel vádolt zalakoppányi Nagy (vagy Koca) János ellen. Az útlevél nélkül csavargó vádlottat 1825. július 30-án fogta el Zalaszentlászlón egy uradalmi hajdú. Miután pincefeltörések miatt már korábban keresték, azonnal átadták a megye törvényszékének. 1825. esztendő szeptember hónap 5. napján Zalaegerszeg mezővárosban folyvást tartatott tekintetes törvényszék előtt felvétetett bűnpöre nemes Deák Ferencnek, mint tekintetes nemes Zala vármegyei tiszteletbéli tiszti alügyésznek, s azért fölpörösnek, vasban lévő Nagy vagy Koca János pinceverő rabló, s azért vádlott alpörös ellen. A fölpörös tiszti ügyész törvényes szabadságainál fogva arról vádolja az alpörös rabszemélyt, hogy az a múlt 1824. esztendőben Felsőzsid helységben szolgálván, ezen szolgálata ideje alatt a zsidi hegyen több pincéket, nevezetesen Monzsur Antalét, Bálint Ferencet és Rózsa Istvánét erőszakosan fölvervén, azokból az A betű alatt idemellékelt feljegyzésben öszveírt portékákat elrablotta, melyek, minekutána az említett rabszemély Felsőzsidről Somogyba szökött, annak itt maradott ládájában nagyobb részre megtaláltattak, ezen ládában egy nagy vas pincckulcsot is leltek a keresők, melyet többrendbéli tolvajlásaiban eszközül használt. Mivel pedig a Hármaskönyv 1. részének 15., az 1608. esztendei 2. és az 1625. esztendei 13. törvénycikkelyek55 a rablók ellen halálos büntetést szabnak, kívánja a fölpörös tiszti ügyész ezen rabszemélyt a felhozott törvények által szabott büntetésre ítéltetni, s a tett károkat és tömlöci tartást értékéből megtéríttetni. A vád megbizonyítására a rabszemély élte folytáról véghezvitt tiszti nyomozódás B betű alatt iderekesztetik, melyben foglalt tanúknak, úgy az A betűi öszveírásnak és a C alatt idecsatolt szabad vallásnak meghitelesítése kéretvén, a rabszemély ládájában talált nagy kulcs itt a pör mellett bémutattatik. 1825. szeptember 14-én ismertették a törvényszék elé állított Nagy Jánossal a vádat, majd elrendelték a kárvallott pincetulajdonosok vallomásainak hitelesítését. 1825. esztendei Szent Márton-i törvényszékek alatt a B betűi tiszti vizsgálatnak meghitelesítése kérettetvén. Felperes tiszti ügyész részéről, minthogy a rabszemély szabad vallása 1. pontjában azt állítja, hogy ő Zsidről elszökvén Dcncsen Somogy vármegyébe bizonyos csikóshoz ment szolgálatba és ott valamelyes vagyonai is volnának, de gyanítható is Pontosabban az 1608. évi, koronázás utáni 2. tc. rendelkezett (az 1625:13. tc.-kel együtt) a rablók büntetéséről.