Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

1824. esztendei Szent István-i büntetőtörvényszék alatt felvétetett bűnpöre nemes Deák Ferencnek, tekintetes nemes Zala vármegyei tiszteletbeli tiszti alügyésznek, mint felpörösnek Kulcsár Antal és Bognár János gyilkosok és vasban álló alpörösök ellen. A fölpörös ügyész törvényes szabadságaihoz ragaszkodván, az említett alperesek ellen ezen vádat adja elől: Mimódon Kulcsár Antal és Bognár János rabszemélyek folyó esztendei július hónak 13án a zánkai korcsmában együtt borozván, egy odavetődött idegen ismeretlen embertől igazságos járatját megbizonyító írásokat kértek, aki azokat elő is adta, de ezekkel ők nem gondolván, minden ok nélkül belévesztek, s az elballagó után eredvén, azt a falu végén elérték, és ott kezeikben lévő botjaikkal fejbe vervén, kegyetlenül megtagolták, ezután pedig a korcsmába visszatérvén, megmaradott borokat elköltötték, de annak megivása után az előbb már összeroncsolt szegény ismeretlent, aki a földről sem tudott felvánszorogni, újra kegyetlenül eldurungolván, vérben fagyban elhagyták, amint ezt az A és B betűi szabad vallások bizonyítják. Ezeknek, és a C betű alatt iderekesztett, s Kulcsár Antalnak mindenkori rossz magaviseléséről szóló bizonyságlevélnek hitelesítését kéri, valamint a dolog szorosabb környülállásairól teendő tiszti vizsgálatot, mint szinte az orvosi szemes megtekintés megtételét is megrendeltetni kívánja a felpörös ügyész. Melyeknek végbenvitt meghitelesítése után kéri az említett rabszemélyeket, mint gyilkosokat Mátyás 1. decretumának 51. és Ulászló 1. decretumának 82.

6

, s több hazai törvények értelméhez képest hóhér pallosára cum exasperatione? ítéltetni, meggyilkoltatottnak díját és a tömlöci tartást birtokokból kihúzatni, várván a kért tiszti vizsgálattól és a meghitelesítésektől. 1824. szeptember 9-én Kulcsár Antalt és Bognár Jánost a törvényszék elé vezették, és felolvasták előttük a vádat. Vallomásuk alapján a felperes ügyész egy harmadik személy elfogását is indítványozta. Minthogy a 2 rendbéli szabad vallásból az tetszene ki, hogy a zánkai bírónak fia az agyonveretettnek írását, vagyis mint állíttatik, obsitját elégetvén - ez adott volna a civalkodásra okot, mely miatt a vádlott rabszemélyek azt oly kegyetlenül öszvetagolták, hogy e világból ki is végezték, azért az [ügyész] a zánkai bírónak fiát, aki a leveleket elégette, béfogattatni kéri. A törvényszék erre újabb közbeszóló ítéletében elrendelte a zánkai bíró fiának elfogatását és kivallatását. Miután Dóczy Gábor alszolgabíró ezt végrehajtotta, és beadta jelentését, Deák folytatta a büntetőpert. Helyesebben Mátyás 1486. évi VI. decretumának 51. cikkelye, és II. Ulászló 1492. évi I. decretumának 82. cikkelye. cum exasperatione - súlyosbítással