56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Márfi Attila: Az 1956-os forradalom a hivatalos propaganda és a közigazgatási iratanyag összehasonlításában a siklósi járás községei példáján

tükrözik a források a hatalom egyre keményedő intézkedéseit. 1957 nyarára már nyílt ellentámadásról, megtorlásról beszélhetünk az eddigi időhúzó-halogató eljárásmóddal szemben. Természetes, hogy ennek a hatalmi-politikai váltásnak fokozatait nagyon jól megfigyelhetjük a tanácsokon keletkezett különböző típusú iratokon. Maradva a járási tanácsok és Végrehajtó Bizottságainak dokumentumainál a következő megállapításokat tehetjük: (Az idő rövidsége miatt csak a legjellemzőbbeket említem meg) 1. A járások érdemi anyaga 1957 januárjától keletkezett. 2. Már január hónapban megkezdődött a közigazgatásban ténykedők, elsősorban a vb. titkárok és tanácselnökök októberi szereplésének kivizsgálása. Zárójelben jegyzem meg, hogy ekkortól kezdődően lepik el a hivatali jelentéseket a hatalom által megkívánt frázisok és terminus technicusok. De erről majd később. 3. Folyamatosan zajlik a községektől beérkezett helyzet és információs jelentések feldolgozása és továbbítása a megyei tanácshoz, illetve a járási és megyei pártbizottságokhoz. Ezek természetesen összesített eredmények voltak. 4. 1957 kora tavaszától hirdették meg az un. racionalizálási programot, melynek igazi célja a politikailag nem megfelelő egyének kiszűrése. 5. Tavasztól a lakásállamosítások, az iparengedélyek és a gépjárművezetési engedélyek felülvizsgálása is megkezdődött. Ez szintén a kezdődő megtorlások, megfélemlítések egyik eszköze volt. 1957 nyarától már a nyílt diktatórikus megtorlás egyes eseteit tükrözik a források? E vázlatos áttekintés után nézzük meg, hogy a helyi tanácsok és a VB testületek milyen mértékben tudósítanak a náluk lezajlott forradalmi történésekről és az azt követő súlyos következményekről. Természetesen a viszonyok miatt a helyi igazgatás is néhány esettől eltekintve 1957 januárjában kezdhette csak meg érdemi munkáját. Az első hetekben a lezajlott eseményeket és a nyomában kialakult néha aggasztó állapotokat vitatták meg. E napirendi pontokból a következő általánosnak mondható képet ismerhetjük meg az érintett régió községeiről: A falvak zömét elvágták a külvilágtól: megszakadt a telefon összeköttetés, akadozott, vagy egyáltalán nem működött a közellátás. A falvak köldökzsinórjának tartott utakra rikán merészkedett utas vagy bármiféle jármű. 1957 elejére a községek utolsó élelmiszer tartalékaikat