56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Márfi Attila: Az 1956-os forradalom a hivatalos propaganda és a közigazgatási iratanyag összehasonlításában a siklósi járás községei példáján

Márfi Attila Az 1956-os forradalom a hivatalos propaganda és a közigazgatási iratanyag összehasonlításában a siklósi járás községei példáján Baranyában, az ország többi megyéjéhez hasonlóan a forradalmi események után közel egy évre rá jelentették meg az un. Fehér Könyvet. A hivatalos propaganda és az új hatalom igyekezett a kiadványokban a tényeket elferdíteni és a saját érdekeinek megfelelően láttatni a forradalmat. Megállapítható, hogy a megyei eseményeket a felkért, többnyire újságíró szerzők rendkívül jól ismerték. Felvetődik a kérdés; Honnan, milyen kútfőből nyerték információikat a propaganda kötet szerzői? A válasz egyértelmű lehet, ha azt feleljük, hogy az adott megye, város, illetve járás pártbizottságai a megbízásokkal együtt a szükséges adatokat is rendelkezésre bocsátották. Most már a Bm-i Levéltárba került MSZMP archívuma anyagának ismeretében kijelenthetjük, hogy csak részben van így. A Fehér Könyvek áttanulmányozása után vált nyilvánvalóvá, hogy a felhasznált dokumentumokat más intézmények, szervezetek is szolgáltathatták. Ez az idézőjelben tett "feltáró munka" ha nem is követelt túl nagy alaposságot, mindenesetre időigényes volt. i A propaganda kötetek bizonyíthatóan legalább egy évig készültek. Ez idő alatt a már említett MSZMP összefoglalókon kívül elsősorban az igazgatás különböző szintű 56-os iratait felhasználhatták. Természetesen az "adatgyűjtés" során tájékozódhattak a sajtóból s a szerkesztőségekbe eljuttatott bizalmas jelentéseket is megvizsgálhatták. A különböző szintű jogszolgáltató szerveknél megindult büntető eljárásokról is kaphattak tájékoztatást. Valószínű, hogy a vidéki helyszíneket is végig járták. így sok szóbeli s nehezen ellenőrizhető dokumentatív anyagot gyűjthettek össze. Zömében azonban a megyei és járási pártbizottságok adategyüttesét használták fel. A pártbizottságok elsősorban a községi és járási tanácsok jelentéseit dolgozták fel. De nem szabad megfeledkeznünk a tömeges feljelentések szolgáltatta adatokról sem. Megállapítható, hogy a felhasznált közigazgatási jelentések sokszor objektív, tényszerű megállapításai a Fehér Könyvben már nem, vagy elferdítve láttak napvilágot.

2 Mielőtt részletesebben ismertetném a szóba jöhető