56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Tyekvicska Árpád: HELYI FORRADALOM. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban

1951-ben még a békebizottságba választották, de azután már nem töltött be egyetlen tisztséget sem. 1954-ben gazdasági ügyben perbe fogták és csak 1956 októberének elején kérték fel ismét közszereplésre: ekkor a szabálysértési bizottság tagjává választották. Október 27-én elnöke lett a jelölőbizottságnak és bekerült a nemzeti tanácsba is. (A Piroska és a Rottek család tagjairól a későbbiek során ejtünk szót.) AZ ESEMÉNYEK Október 26-án, a fölvonulás otthon tartózkodó szervezői bevárták munkahelyükről hazatérő társaikat, így az FMSZ-kocsma előtt gyülekező tömeg csak este 19 órakor indult meg a tanácsháza felé. Ott soraikba hívták a vb-titkárt, majd elmentek a tanácselnökért, a párttitkárért, a kultúrotthon igazgatójáért, a tsz-elnökért és könyvelőért, két egykori MDP-titkárért és a begyűjtési előadóért. (Az interjúk során nem sikerült tisztáznunk a cselekmény célját: van, aki megbocsátó gesztusként, a többség büntetőelemként értékelte.) A tüntetők útbaejtették a pártházat is, ahol a kommunista jelképeket, könyveket semmisítették meg. Visszaérkezve a tanácsházához, egy fiatal munkás, ifj. Piroska István fölolvasta a "Tizenhat pont"-ot, majd fölszólított mindenkit a bosszútól, a szélsőségektől való tartózkodásra. Ezután a tömeg, a Himnusz eléneklése után szétoszlott. A fölvonuláson több száz fő, a lakosság majd negyede vett részt s aki nem, az falusi szokás szerint a kapu előtt állva nézte végig az elvonuló tömeget. A cselekmény elsődleges jelentőségét abban látjuk, hogy a közösség minden tagjában tudatosította a forradalom jellegét, megmutatta résztvevőit, az élen menetelő szervezőit, a jelszavak által tartalmát és fő céljait. E rituáléval maga a közösség vált a forradalom avatottjává! A választást is megelőzte bizonyos egyeztetés. A házról-házra járó, falugyűlésre hívogató szervezőknek kétség kívül nyílott lehetőségük - például a beszélgetések irányának meghatározásával, egyes személyek fölemlítésével, családok, háztartások, rokonságok kihagyásával - az események befolyásolására, de a meghívások egyben az érdek- és véleményegyeztetés feladatát is betöltötték. A beszélgetések megformáltak és megismertettek számos vélekedést, ami elsősorban a jelölőbizottság összetételében öltött testet.