56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Bán Péter: A Pécsi Megyei Bíróság büntetőperes iratainak néhány társadalomtörténeti tanulsága

A "résztvevők" csoportjában számba vettem, de külön kiemeltem azt a 11 ismert foglalkozású komlói munkást, akik egy röpke óráig ugyan, de fegyveresen kísérelték meg feltartóztatni a novemberben visszatért szovjet harckocsikat. Adataik kettejük peréből kerültek felszínre, akik ellen nem ezért, hanem fegyverrejtegetésért emeltek vádat. Ez a jogi bukfenc önmagában árulkodó - abból a kutatási szempontból is, hogy a megyei bírósági iratanyag mégoly értékes információsora a fegyveres önvédelem mértékére nézve semmiképpen nem irányadó. Az ún. mecseki láthatatlanokat komolyan célba vett bírósági aktára 1958 végéig nem találtam rá, mindössze egy időben és jelentőségében is marginális ­de azért mégis monstre-per anyagára, amelyre később még visszatérek. Most azonban vegyük szemügyre a forradalmi eseményekben szerepelt vállalt 476 felnőtt emberről készült összesítést. Az irányító pozíciókat 1/3 részben a magasabb képzettségű értelmiség töltötte be, de nem sokkal maradtak le mögöttük a fizikai munkások, s az alkalmazotti középréteg ugyancsak "résztvevőinek" számaránya felett vett részt a helyi szintű forradalmi vezetésben. A falvak jó részében nem maradt alaktalan tömeg a parasztság sem. A vezető értelmiség belső foglalkozási megoszlása a kis kvantitatív értékek miatt statisztikailag nem lehet szignifikáns, de a Baranya megyei források szerint orvosok, mérnökök, agrárszakemberek, tanárok, jogászok egyaránt előfordultak soraikban. Más rétegbeli vezetők egyszerű követőiként annál ritkábban: az összes értelmiségi 52,4 %-a társadalom­és politikaszervezőként kereste és találta meg funkcióját 1956 őszén. Kitérőt érdemel a nyilvánvalóan művelt és eszmevilágában elkötelezett egyházi réteg. Meglepően kevesen vállalták (vagy kockáztatták?) a közvetlen vezetés felelősségét: két református lelkész és egyetlen katolikus plébános. Igaz: az utóbbi meglehetős elfogultsággal: nemcsak az iskolák tisztán egyházi befolyását, de a birtokok teljes visszaadását is követelte. Ő lett az egyetlen, személyében is börtönbüntetésre ítélt pap, de 1956 október-novemberben községe pedagógusaival is szembekerült. Ugyancsak 3 egyházi személlyel találkoztam még a jegyzőkönyvekben, akik egy-egy buzdító beszéddel érdemelték ki a tanúkat kihallgatok figyelmét. Itt említem meg, hogy a falvakban a templom az egyik gyülekezési gócpont, az október 28-i vasárnapi istentisztelet gyakran említett eseménymozzanat volt. - Az alkalmazottaknál az irányítók, szervezők arányszáma 25 % volt, azaz ők sem csak önmaguk köreiben törekedtek hatékonyságra. Nem mellékes tény: akadtak közöttük a helyi

Next

/
Thumbnails
Contents