56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Bán Péter: A Pécsi Megyei Bíróság büntetőperes iratainak néhány társadalomtörténeti tanulsága

Bán Péter A Pécsi Megyei Bíróság büntetőperes iratainak néhány társadalomtörténeti tanulsága Előadásomhoz a Pécsi Megyei Bíróságon 1957-ben lefolytatott 67 soronkívüli büntetőper és 11, 1958. évi hasonló eljárás bírói és rendőri kihallgatási jegyzőkönyveit s a hozzájuk csatolt mellékleteket használtam forrásként. Célom pedig az, hogy a perbeli és forradalmi szereplők társadalmi hovatartozásának egy indexét, foglalkozási besorolás szerinti megoszlásukat, ill. ehhez mérten az 1956 őszén betöltött funkcióikat mutassam be számszerű értékekben. Tehát egy egytényezős mintavételre próbálok vállalkozni, amely időben sem teljes, mivel az 1958-as aktából kiválogatott fénymásolatokat még nem dolgozhattam fel, az 1956 november-decemberi hónapokból pedig Pécsett egyelőre nem kerültek elő a forradalmárokat elmarasztaló ügyiratok.' A mintavétel 78 perszáma úgy gondolom elegendő ahhoz, hogy reprezentatív jellegűnek minősíthessem ezt a statisztikai megközelítést, amelyben a forradalmi eseményekben foglalkozásukat tekintve és név szerint is ismerten részt vett 476 felnőtt személy adatait csoportosítottam. (A 18 éven aluliaktól azért tekintettem el, mert csak Szigetváron ismerem a megmozdulásokban aktívan jelen volt diákok pontos számát és ott is csak néhányuk nevét.) Reprezentatív ez az összeállítás egyfelől a megyére, mert válogatás nélkül minden településtípust érintenek, másfelől talán a fővároson kívüli országterületre is, mert Baranya megye keverten iparos és agrárjellegű, hivatalnokrétege, értelmisége is számottevő. Pécs hazai viszonylatban egyetemi és nagyvárosi jellege ebben az elemzési kísérletben nem torzíthat a társadalmi tükörképen, ti. a város, ill. a megye prominens forradalmi vezetőinek ügyét a Fővárosi Bíróság hatáskörébe utalták és aminek egyelőre nem ismerem a hátterét, mindössze egy főiskolai hallgató peranyaga került a kezembe. A nagyipari üzemek közül a Sopiana gépgyárbeli munkásgyűlésnek sem jelentkezett írásos jogi lecsapódása. Kétségtelen viszont a mecseki szénbányák, valamint az uránércbánya munkásságának hangsúlyos szerepe 1956 őszén, úgy tűnik: különösen november 4. után. A bányászok reakciói voltak a leghevesebbek a szovjet csapatok közeledtére, bevonulására és a Kádárkormány hatalomra jutására.