56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Belényi Gyula: Párhuzamos falurajzok. Kistelek és Mórahalom 1956-ban

működhetett, intézve a község napi ügyeit. A v.b. tagjai - akik még januárban is, jegyzőkönyvben rögzítve, forradalomnak nevezték az őszi eseményeket - január elején levélben fordultak az Igazságügyminisztériumhoz, kérve, engedjék el Fazekas Kádár 1957. január 22-ig érvényben levő büntetését. Válasz nem érkezett. Egy hónap múlva, az időközben teljesen "vonalassá" lett járási vezetés nyomására Fazekas Kádárt eltávolítják a községi tanács éléről. Helyébe, Kistelekkel ellentétben nem a teljesen leszerepelt és időközben a faluból is eltávozott régi elnököt, hanem egy másik külső kádert ültettek. A cserét a járási v.b. titkár így indokolta: "A jelenlegi helyzetben ... a községi tanácsok élén is csak olyan emberek állhatnak, akik szívvel-lélekkel a szocializmus építéséért dolgoznak, munkájukkal ... a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt támogatják." A megtorlási hullám országos kiszélesedésével egyidejűleg, március elején Fazekas Kádár Imrét is letartóztatják és Kistarcsára internálják. Az ellene és két társa (a korábban - radikálisként - bemutatott Antal István és Masa István) ellen 1957-1958-ban lefolytatott bírósági tárgyalás egy - kivételesen - mérsékelt bíróság és egy a felsorakoztatott tanúk személyében példátlanul szolidáris falu egybeesésével enyhe ítéletekkel zárult. A korábbi "életfogytos" Fazekas Kádárt a bíróság színe előtt minden tanú hangsúlyozottan csak a javára írható tényekről beszélt, a vád bizonyítottságának hiányában felmentik, Antalt egy évi, Mását tíz hónapi börtönre ítélik. (Utóbbinak, aki egy 24 éves helybeli parasztember volt, elsősorban azt rótták terhére, hogy az október 27-i tüntetésen "nemzetiszínű zászlót vive vett részt".) A két községben a kádári "konszolidáció" évei következtek. Ám mindent nem lehetett ott folytatni, ahol 1956 októberében abbamaradt. E néhány napnak ez volt a legfőbb, maradandó értéke.