56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Belényi Gyula: Párhuzamos falurajzok. Kistelek és Mórahalom 1956-ban

tagjai közül, különösen miután az említett élelmiszerszállítmánnyal megjárták a fővárost.) A második szovjet intervencióig eltelt néhány nap alatt egyik községben sem differenciálódott a politikai élet. Ez nem meglepő, hiszen a régi helyi hatalom csupán néhány napja dőlt meg, így az azzal szembeni egység még összetartó erőnek bizonyult. A városokhoz képest viszonylag kis közösségekben, ahol az emberek alaposabban ismerik egymást, a pártosodásnak a helyi hatalom működtetésében nincs is akkora jelentősége. Mint azonban korábban említettem, a községi nemzeti tanácsokban az eltérő politikai áramlatok csírái már az első napokban is felfedezhetők. Mielőtt az eltérések határozottabban körvonalazódhattak volna, s az előző rendszerrel szembeni összefogást a polarizáció váltotta volna fel (ezen a vidéken valószínűleg kisgazda-, vagy valamilyen keresztény-párti dominanciával), bekövetkezett a november 4-i szovjet katonai intervenció, ami teljesen új helyzetet teremtett. (A katonai bevonulás mindkét községbe lényegében akadálytalanul történt. Kisteleken felvetődött ugyan az ellenállás gondolata, sebtében hoztak is Szegedről néhány "rossz puskát", de a község adottságai mellett a dolognak nem volt realitása és végül harcra nem is került sor.) A november 6-án Kistelekre bevonuló szovjet csapatok parancsnoka közvetlenül is beavatkozott a község ügyeibe, amikor visszasegítette pozíciójába a régi tanácselnököt. A nemzeti tanács ugyan november 16-ig nem oszlott fel (még utolsó ülésén is 40-en vettek részt), de a már 14-én letartóztatott dr. Sugár Béla helyett elnöklő Wéber Lajos csak visszavonulását jelenthette be, amihez annyit fűzött hozzá: "a dolgozók a munkát felveszik, de fenntartják a jogot ahhoz, ha még egyszer becsapják őket, a munkát ismét abbahagyják. A dolgozók eleget be lettek csapva Rákosiéktól és Gerőéktől." Ez a remény, tudjuk, nem vált valóra. 1957 tavaszán - az időközben átmenetileg szabadon bocsájtott Sugárral együtt Wébert is letartóztatják, s politikai perben előbbit hat (másodfokon három), utóbbit négy (másodfokon két) évi börtönre ítélik. A mórahalmi események némileg eltérően alakultak. Itt nem merült fel az ellenállás gondolata, az október 29-én a gépállomáson alakult munkástanács - a budapestivel ellentétben - passzív maradt. Viszont a nemzeti tanács vezető testületét nem távolították el azonnal, hanem az november 10-én átalakulhatott községi tanácscsá, Fazekas Kádár vezetésével. Ebben az összetételben egészen február elejéig