Szentpéterúr-Tótszentmárton - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 22.

Tótszentmárton 22.462. 53

5. / Vasútállomása a községnek nincs. 6. / A borsfai elnevezésű patak, észak-dél irányban szeli át a községet. 7. / A legközelebbi vasútállomás /Murakeresztur/ 10 km-re van. 8. / A vasútállomást a község lakói nem igen veszik igénybe. 9. / A községnek autóbuszösszeköttetése három irányban van. /Nagykanizsa-Letenye- Zalaegerszeg./ 10. / Autóbusz összeköttetése a községnek 1947-48 óta van. 11. / 1950-ben már volt autóbuszjárata a községnek. 12. / A termények eladására helyhen nincs lehetőség. 13. / A községből rendszeres termény szállítás nincs. 14. / 1930-as években a gazdák terményeiket Nagykanizsára szállitották. 15. / ugyanaz , mint fent. 16. / A községnek köves útja 1930 óta van. II. Epitkezes, utcarend. 1. / A házak és melléképületek anyagai tégla, fa. 2. / 1900 táján az épitkezési anyag; kisebb mértékben tégla, a falak nagyobbrészt karókra rakott agyagból tevődtek össze, a faanyag nélkülözhetetlen volt. 3. / A felszabaduláskor a faluban 9 lakóház volt, zsuppos. 4. / Ma a faluban zsuppos tetejű lakóház nincs. 5. / A felszabaduláskor kb. 830 zsupjkos tetejó pajta és istálló volt a faluban. 6. / Istálló ma már nincs, de pajta kb. még 100 db van. 7. / Újonnan épült a felszabadulás óta két utca. /Felszabadulás és Alkotmány utca/ 8. / A telkek formája /rajzon/ 9. / Kiskert csaknem minden ház előtt van. 10. / A házakhoz közvetlenül konyhakert és gyümölcsös nem csatlakozik. 11. / A keritések az utca részen; 1964-től kezdve beton lábazat, rajta vaskerités. Ez jelenleg a község 15-18 %-át teszi ki. Ez a százalék a következő évben nagyohb mértékben fog fejlődni. A többi kerités fa és dórtból tevődik ki. Ugyanez jellemző a telkek között lévő keritésekre. 12. / 1930-as éVekben a kerítéseket faanyag képezte, ritkán volt található drótfonatú, mig vaskerités nem volt.